Augusztus 2. környékén elég nagy port kavart az AI Act, pontosabban annak az AI-tartalmak átláthatóságára vonatkozó része. Mi is azt tapasztaltuk, hogy az ügyfelek részéről szinte azonnal elkezdtek érkezni a kérdések:
Mostantól minden AI-jal készült képre rá kell írni, hogy AI? Minden videóra kell valamilyen címke? A reklám sarkában ott kell lennie egy „AI generated” ikonnak?
A rövid válasz: nem.
Az AI Act valóban bevezet új transzparenciakövetelményeket az AI-jal generált vagy manipulált tartalmak esetében, de a szabályozás ennél azért jóval árnyaltabb. Nem arról van szó, hogy mostantól mindenre, amihez valamilyen formában AI-t használtunk, automatikusan rá kell kerülnie egy jól látható címkének.
Mit mond valójában az AI Act?
Az egész szabályozás egyik fontos célja, hogy az AI használata ne vezessen a közönség megtévesztéséhez. Ehhez viszont először érdemes különválasztani két szereplőt, mert az
AI Act sem ugyanazt várja el mindenkitől.
Vannak az AI-rendszerek szolgáltatói (provider) – leegyszerűsítve például azok a cégek, amelyek a generatív AI-modelleket biztosítják –, és vannak az alkalmazók (deployer), vagyis azok, akik ezeket a rendszereket használják.
Az olyan AI-rendszerek – ideértve az általános célú AI-, vagyis GPAI-rendszereket is – szolgáltatóinak, amelyek szintetikus audio-, kép-, videó- vagy szöveges tartalmat generálnak, gondoskodniuk kell arról, hogy az AI-rendszer kimenetei géppel olvasható formátumban legyenek megjelölve, és a jelölés lehetővé tegye annak felismerését, hogy a tartalom mesterségesen generált vagy manipulált.
És itt van egy nagyon fontos különbség: a géppel olvasható jelölés nem ugyanaz, mint egy, a néző számára látható „AI generated” felirat a kreatív sarkában.
A tartalmat felhasználó cégeknél a látható tájékoztatási kötelezettség meghatározott esetekben jelenik meg. Ilyenek lehetnek például a deepfake-ek, illetve bizonyos, közérdekű ügyekről tájékoztató, AI által generált vagy manipulált szövegek.
Vagyis az AI Act nem mondja ki általánosan azt,
hogy minden AI segítségével készült reklámot, social posztot, képet vagy videót kötelező egy látványos AI-plecsnivel ellátni.
Mi a helyzet a deepfake-kel?
Itt már valóban szigorúbb a helyzet.
Az AI Act meghatározása szerint deepfake-nek minősülhet az olyan AI által generált vagy manipulált kép-, hang- vagy videótartalom, amely létező személyekre, tárgyakra, helyekre, más entitásokra vagy eseményekre hasonlít, és amely egy személy számára hamisan valódinak vagy igaznak tűnne.
Ilyen esetekben már tájékoztatási kötelezettség is felmerülhet. Viszont
itt sem mindegy a kontextus.
Az AI Act külön kezeli a nyilvánvalóan művészeti, kreatív, szatirikus vagy fikciós műveket. Ezeknél a tájékoztatást úgy kell megoldani, hogy az ne akadályozza magának a műnek a bemutatását vagy élvezetét.
Ez nekünk, a reklám- és kreatíviparban különösen fontos részlet. Éppen ezért szerintem rossz kérdés úgy megközelíteni ezt, hogy: „Használtunk benne AI-t?” Sokkal inkább azt kell megnézni, hogy mit hoztunk létre vele, milyen kontextusban használjuk, és a tartalom alkalmas-e arra, hogy valaki valósnak vagy igaznak gondolja azt, amit lát vagy hall.
A lényeg nem a plecsni, hanem a transzparencia
A szabályozás célja nem az, hogy minden AI-tartalmat megbélyegezzünk egy címkével. Sokkal inkább az, hogy
az emberek megfelelő tájékoztatást kapjanak
azokban a helyzetekben, amikor az AI használata érdemben befolyásolhatja azt, hogy valamit valósnak vagy hitelesnek gondolnak-e.
És ez szerintem teljesen érthető egy olyan világban, ahol már néhány perc alatt tudunk létrehozni fotórealisztikus embereket, hangokat, helyszíneket vagy akár olyan eseményeket is, amelyek a valóságban soha nem történtek meg.
Éppen ezért mi a BOOM-nál nem abból indulunk ki, hogyan lehet egy jelölést „megúszni”. Sokkal fontosabbnak tartjuk azt, hogy tudjuk, mikor van rá szükség, mikor nincs, és miért.
AI + kreativitás + jog
A BOOM indulása óta fontos számunkra, hogy
az AI-t ne csak kreatívan és technológiailag tudjuk jól használni, hanem felelősen és jogilag tudatosan is.
Ebben a jogi partnerünk a Márton Ügyvédi Iroda, akik gyakorlatilag a cég alapítása óta velünk vannak. Velük együtt folyamatosan követjük az AI-t érintő hazai és európai szabályozásokat, és azt is, hogyan alakul ezek gyakorlati értelmezése.
Mert az AI-jog jelenleg nem igazán az a terület, amit egyszer elolvasunk, kipipálunk, és akkor két évig mindenki nyugodtan hátradőlhet. Folyamatosan jelennek meg új iránymutatások, értelmezések és részletszabályok, nekünk pedig AI-ra specializálódott ügynökségként alapvető, hogy ezekkel együtt mozogjunk.
A Márton Ügyvédi Irodával való együttműködés ezért számunkra jóval többet jelent annál, hogy van egy ügyvédi iroda a háttérben, ha szükség van rájuk. Folyamatos szakmai és jogi hátteret adnak ahhoz, amit csinálunk, így az ügyfeleinket is naprakészen tudjuk tájékoztatni, ha egy projekt kapcsán kérdés merül fel az AI használatáról, a transzparenciáról vagy az aktuális szabályozásról.
Mert miközben mi továbbra is azon dolgozunk, hogyan lehet az AI-ból minél jobb kreatív munkát kihozni, legalább ennyire fontosnak tartjuk azt is, hogy ezt felelősen, átláthatóan és a folyamatosan változó szabályozással képben maradva tegyük.
És hogy a transzparencia nálunk se csak elmélet legyen: a cikk képe AI-jal készült. 🙂
(A cikk általános tájékoztatási célt szolgál, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Az AI Act alkalmazása minden esetben függhet az adott tartalomtól, annak felhasználási módjától és körülményeitől.)
(Szerző: Kőteleky Aywee, BOOM THE AiGENCY – Founder, Co-creative & Ai Technology Director)