A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2019 harmadik negyedévében naponta átlagosan 4 óra 26 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt: a nők 4 óra 47 percet, míg a férfiak 4 óra 2 percet. A tévéfogyasztásunk 14,4 százalékát mozifilmek tették ki, további egyötödét sorozatokra fordítottuk, és ugyanilyen arányban néztünk kereskedelmi reklámokat és/vagy műsorajánlókat is.
2019 harmadik negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 18 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 2 perccel kevesebb, mint egy évvel korábban. Míg a 18 év alattiak és a 18-49 évesek napi átlagos tévénézési ideje 5-5 perccel csökkent, addig az 50 feletti korosztályban egy fő naponta átlagosan 2 perccel tévézett többet, mint 2018 ugyanezen időszakában.
A napi átlagos tévénézési idő életkor szerint meglehetősen nagy eltéréseket mutat: 2019 harmadik negyedében a 15-29 évesek tévéztek a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 12 percet, míg a legintenzívebb tévénézők, a 60 év felettiek, ennek épp a háromszorosát – átlagosan 6 óra 34 percet – töltötték el a képernyők előtt. Iskolázottság
szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek kevesebbet az átlagosnál, nemek tekintetében pedig a nőké a főszerep: napi átlagos nézett idejük 4 óra 39 perc volt, ami 45 perccel több mint a férfiaké, és 22 perccel magasabb a teljes népesség átlagához képest.
Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. A TSV aránya lassan, de biztosan növekszik, és ez a növekedés leginkább a 18-49 éveseknél jellemző.
A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,6%-át, átlagosan 4,1 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2019 harmadik
negyedévében. A TSV aránya a 18-49 éves korosztályban volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2,1%-ot tett hozzá. A 4-17 éves fiatalok a tévénézésre fordított idejük 1,8%-át töltötték késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával. Az 50 év felettieknél a TSV 1,3% volt, ami stabilnak mondható a korábban mért adatokhoz képest.
2019 áprilisától a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. A harmadik negyedév adatai alapján a vendégek átlagosan 3 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ugyanakkor a 4-17
éves vendégek voltak a legaktívabbak: 10 percet tettek hozzá az alap 4-17 éves célcsoport nézési idejéhez.
A napi átlagos tévénézési idő közel felét – 49 százalékát – a szinte minden nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (29 db a vizsgált 71 csatornából) magában foglaló „általános szórakoztató” csatornák csoportjára fordítottuk. Ha ebből kiemeljük a műsoridejük több mint felében sorozatokat kínáló csatornákat, a fennmaradó általános tematikájú csatornák is együttesen naponta átlagosan közel 5 millió nézőt értek el, akik több mint 3 órát el is töltöttek ott (Az adott csatorna vagy csatorna-csoport által legalább 1 percig elért nézők átlagos nézett ideje (ATS – average time spent). Az előbb említett „sorozat csatornák”, melyek a tévénézési idő 8,6 százalékát képviselték, naponta átlagosan 2 millió nézőt is elértek, és egy elért néző átlagosan másfél órát töltött el velük. További 10,4 százaléknyi nézési idő jutott a filmcsatornákra, melyek naponta átlagosan 2,6 millió nézőhöz is eljutottak, akik naponta átlagosan másfél órát szenteltek nekik. A hírcsatornák 7,5%-os részesedést mondhattak magukénak, amely pontosan megegyezik az egy évvel korábban mért közönségaránnyal. A napi átlagos elérésük szintén 2 millió felett volt, és egy-egy elért néző 1 óra 18 percet el is töltött ott.
A tévénézésre fordított idő fennmaradó egyharmadán osztozott az összes többi tematikus csatorna csoport, valamint a DVD/videó/videójáték kategória, amely 4,3%-ról 5,6%-ra növelte részesedését 2018 harmadik negyedéhez képest. Az életmód csatornák részesedése nem változott, míg a többi tematika esetében 1%-on belüli csökkenés volt tapasztalható, melyek közül a zenecsatornáknál volt tapasztalható a legnagyobb arányú (0,7%) visszaesés.
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak (A Nielsen Közönségmérés Kft. által a vizsgált időszakban műsorszinten mért csatornák körében). A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 10,1%-os volt, ami meglehetősen stabilnak mondható, és ennek felét akciófilmek illetve vígjátékok tették ki. A mozifilm népszerűségét tükrözi az a tény, hogy a műsorfogyasztásból jóval magasabb arányt – 14,2%-ot képviselt, melynek több mint fele (8,4%) akciófilmekből és vígjátékokból tevődött össze, és a fennmaradó részen osztozott az összes többi filmes műfaj – pl. romantikus, western, bűnügyi, sci-fi, stb.
A „nem zenés fikció” (A “nem zenés fikció” kategória elemei: 1. Fikció gyerekeknek; 2. Animáció gyerekeknek; 3. Animáció felnőtteknek; 4. Irodalmi művek előadása; 5. Színházi közvetítés (nem zenés); 6. TV-film, TV-játék; 7. Szappanopera, telenovela; 8. Sorozat (folytatásos); 9. Sorozat (önálló); 10. Egyéb fikció, dráma ) kategóriájába sorolt műsorok 29,3%-ban részesedtek a sugárzási időből, melynek kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmad pedig majdnem teljes egészében rajzfilmekből állt. A műsorfogyasztás tekintetében a sorozatok és szappanoperák műfaja a legnépszerűbb a nézők körében: összesen 23%-ban részesedtek a tévé előtt töltött időnkből, tehát annak csaknem minden negyedik percét rájuk fordítottuk.
A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika mindössze a műsoridő 3,1%-át tette ki, de a tévénézési időnkből jóval többet – 9,5%-ot – töltöttünk el velük, ami meglehetősen stabilnak mondható, és lényegében megegyezik az akciófilmekre és vígjátékokra fordított idő mennyiségével, továbbá alig marad el a szórakoztató műsorokra fordított időtől. Ez is arról árulkodik, hogy a nézők aktívan érdeklődnek a napi aktualitások iránt, és szívesen tájékozódnak a napi eseményekről a tévén keresztül.
A kereskedelmi reklámok 14,8%-ot szakítottak ki maguknak a teljes műsoridőből, és ugyanekkora arányban részesedtek a tévénézési időből is. Ha ehhez hozzátesszük a műsorajánlók 7,5%-os fogyasztási arányát, együttesen már a tévénézési idő ötödét tették ki. Tehát tévénézés közben nagyságrendileg ugyanannyi időt töltöttünk el reklámok megtekintésével, mint filmekkel vagy szórakoztató műsorokkal.
Még több reklámfilm, kevesebb elért néző
A sugárzott reklámok száma évről évre dinamikusan növekszik. Az idei harmadik negyedévben naponta átlagosan 38 592 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 5 007 db reklámfilmmel több 2018 harmadik negyedévéhez képest, és 11 061 reklámfilmmel több, mint 2 évvel korábban. Az egy reklámblokkon belül sugárzott reklámfilmek átlagos száma is növekedést mutat: 2017-ben átlagosan 9,2 reklámfilm volt egy blokkban, tavaly már 10,2 db, idén pedig 11,3-ra nőtt. A növekedés kapcsán fontos hozzátennünk, hogy a szpotszinten mért csatornák száma is változott: 2017-ben 66, 2018-ban 69, 2019-ben pedig 72 csatorna szerepelt a Nielsen reklámfilm adatbázisában.
A reklámfilmek naponta átlagosan 5 716 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, ami 192 ezerrel kevesebb mint egy évvel korábban. Az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 32 perc volt 2019 harmadik negyedévében, ami 2-2 perccel nőt az utóbbi két
év azonos időszakaihoz képest. Látványosan nőtt az elért nézők által megtekintett reklámfilmek átlagos napi mennyisége is: míg 2017 harmadik negyedévében egy elért néző 106 db reklámfilmmel találkozott egy átlagos napon, addig egy évvel később már 117 db, idén pedig már 128 db reklámfilmet tekintett meg.
A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában az első és második helyre a „szénsavas üdítő”, „sör” és a kerültek, a harmadik helyen pedig a „szeletes csokoládé” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2019 harmadik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.4 (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)
( onBRANDS )