A hazai cégek felismerik ugyan a fiatal munkavállalók igényeit, de nem reagálnak megfelelően rájuk – derült ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Y és Z generációt vizsgáló komplex kutatásából. A 2000 fiatalt és 300 munkaadó céget megkérdezett felmérés szerint a munkaadók túlságosan magas elvárásokat támasztanak leendő munkavállalóikkal szemben, amivel elbátortalanítják a potenciális jelentkezőket. Erősen hiányolják a fiatal dolgozók részéről a lojalitást, de a cégek jelentős része mégsem tesz különösebb erőfeszítést ennek felépítése érdekében. Pedig az anyagi juttatások mellett a fiatalok számára kiemelten fontos motivációs elem a vezetői visszajelzés, mentorálás.
Nagy Elek, a BKIK elnökének kezdeményezésére a kamara folyamatosan figyelemmel kíséri a budapesti vállalkozások munkaerőpiaci helyzetének alakulását. Ennek keretében készült az a friss kutatás is, amely
az Y és Z generáció életstílusát, attitűdjeit, igényeit és a munkához való hozzáállását vizsgálja, hogy párhuzamba állítsa azokat a cégek elvárásaival.
A kérdőívekből és mélyinterjúkból álló kutatásban összesen 2000 fiatal és 300 potenciális budapesti munkaadó vett részt, az eredmények tehát mindkét fél tapasztalatát összefoglalják. A megkérdezett vállalkozások közel egyharmada jelezte, hogy nehézséget okoz számára a megfelelő munkaerő megtalálása és elkötelezése. Ez többek között az életkorból adódó szocializációs jellemzőkre és generációs különbségekre vezethető vissza.
„Az újabb generáció ugyanis a munkavállalás terén is felhasználóként gondolkodik: igénylik a fogyasztói előnyöket, és ha nem részesülnek ebből, akkor könnyen váltanak munkahelyet. A kutatásból kiderül, hogy gyakran olyan helyzeteket keresnek, amelyekből bármikor gyorsan és magyarázat nélkül kiléphetnek: de ez nem azért van, mert hiányzik belőlük a munkakedv, hanem mert nem kapnak kellő motivációt”.” – mondta Szányi Gabriella, a BKIK kommunikációs vezetője.
A munkahelyváltoztatás leggyakoribb oka, hogy máshol magasabb fizetést, vonzóbb juttatásokat ígértek, de gyakran megjelölt ok volt az is, hogy nem volt lehetőségük az előrelépésre, fejlődésre: ezt a munkahelyet váltó Z generációsok 42, és az Y generációsok 39 százaléka említette.
A cégek számára tehát nem a fiatal munkaerő megszerzése, hanem a megtartása a nehezebb feladat.
Az Y-Z generációsok alapvetően online tájékozódnak, így leghatékonyabban az internetes álláskereső oldalakon érhetők el. A kutatás szerint meglehetősen magasnak érzik az álláshirdetésekben felsorolt elvárásokat, ami gyakran elbátortalanítja őket. A fiatal munkakeresők számára az álláshirdetések legfontosabb eleme a munkabér, mert ez biztosítja számukra a vágyott függetlenséget és az anyagi jólétet. Ezt követi a pontos feladatok listája, majd a munkavégzés helye. Válaszaik alapján nagymértékben igénylik, hogy a munkahelyük ne csak fizetést, hanem identitást is adjon nekik, ezért
megtartásukban fontos szerepet játszik a munkáltatói márka kiépítése.
A megkérdezett cégek általában jól érzékelik az Y-Z generáció elvárásait a munkahelyükkel kapcsolatban, viszont alábecsülik a külső megerősítések jelentőségét. A fiatalok ugyanis közvetlen vezetőjüktől várják, hogy visszajelzésekkel segítse fejlődésüket és fenntartsa motivációjukat. Ez nem feltétlenül anyagi motivációt jelent, hanem a munkájuk értelmének megértését és tevékenységük élményként való megélését.
A munkaadók egy része azonban nincs felkészülve erre az elvárásra.
A megkérdezett cégek több mint harmadának bevallottan nincs motivációs eszköze, további 23 százalékuk pedig nem válaszolt erre a kérdésre, azaz vélhetően szintén nem fordít erre figyelmet. A vállalkozások közel fele pedig semmilyen alternatív munkaidő megoldást nem kínál a fiatal munkavállalók számára, pedig a rugalmasság a leggyakrabban említett elvárások között szerepel az Y-Z generációs megkérdezettek körében.
Jó hír viszont, hogy a cégek közel fele támogatja dolgozói szakmai továbbképzését, történjen ez akár belső tanfolyamok formájában, vagy külső képzőhelyek közreműködésével. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara fontos feladatának tekinti a generációk közti hatékonyabb együttműködés elősegítését, ezáltal biztosítva a munkaerő utánpótlását. Ennek érdekében indította el a Corvinus Egyetemmel közösen a Kandó Klubot, ahol a budapesti vállalkozások és egyetemisták megvitathatják szakmai elképzeléseiket. A Zsabka Zsolt, BKIK általános alelnök felügyeletével működő Kandó Klub célja a személyes kapcsolatok kialakításán túl, hogy a fiatalok bevonásával kutatásokat, szakmai vitákat kezdeményezzen a főváros versenyképességének fejlesztésére.
( onBRANDS )