A COVID-19 járvány és a terjedése elleni védekezés olyan formái, mint a kijárási korlátozások, a távoktatás vagy az otthoni munkavégzés, valamint az átoltottsági arány emelkedésének köszönhető lazulások jelentősen hatottak a hírközlési fogyasztási szokásokra, így a mobiltelefon- és mobilinternet-szolgáltatás piacára is – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb, 2017 harmadik negyedévétől 2021 második negyedévéig terjedő mobilpiaci jelentéséből.
2020 közepéhez képest 2021 közepére közel negyedével – 23,8 százalékkal – nőtt az internetforgalom (155 millióról 192 millió Gbyte-ra). Ugyanebben az időszakban 4,3 százalékkal nőtt az indított hívásforgalom, 6,9 milliárdról 7,2 milliárd percre.
A roamingszolgáltatás igénybevételére egyfajta szezonalitás jellemző, ugyanis nyaranta megugrik a szolgáltatás használata. Az indított roaming forgalmak alakulására a szezonalitáson kívül korábban jellemző folyamatosan növekvő tendencia 2020-ban, különösen annak második negyedévétől kezdődően látványosan megtört. 2021 első negyedévében mindössze 430 ezer SIM-kártyáról indítottak külföldön hívást, ami csak alig több, mint harmada az egy évvel korábban mért 1,2 milliónak. 2021 első félévében újból növekedés volt megfigyelhető, ugyanis 2021 második negyedévében már 687 ezer darab kártyáról telefonáltak a tavalyi azonos időszakban mért 525 ezer helyett. Bár a SIM-kártyák száma csökkent, a készülékekről azonban jóval többet telefonáltak: míg 2020 első negyedévében átlagban közel 51 percet beszéltek hazai előfizetők külföldön hívást indító SIM-kártyákról, 2021 első negyedévben ez már 127 perc volt.
A külföldi mobilinternetezés trendje is megtört, a 2019 végéig jellemző növekvő tendencia megszakadt. 2020 negyedik és 2021 első negyedévében is alig fél millió SIM-kártyáról neteztek az országon kívül, ami nincs 40 százaléka az egy évvel korábbi 1,4 milliónak. A telefonáláshoz hasonlóan ebben az esetben is megfigyelhető, hogy aki külföldről netezett, az sokkal többet tette ezt, mint korábban.
A mobilinternet-szolgáltatás piacának két szegmense – a nagyképernyős és az okostelefonos – mind méret, mind használati jellemzők tekintetében jelentős eltéréseket mutat.
A nagyképernyős szegmenshez hozzávetőleg félmillió SIM-kártya tartozik (ezeket jellemzően laptopon, tableten vagy asztali gépen internetezők használják), és ezek száma érdemben nem változott a vizsgált időszakban.
Az okostelefonos szegmens kártyáinak száma ezzel szemben a teljes vizsgált 4 éves időszakban növekedést mutatott: az időszak során több mint 1,6 millió kártyával bővült és elérte a 7 millió kártyát. Mára az összes mobilinternet-kártya közel 94 százaléka az okostelefonos szegmenshez tartozik. Az okostelefonos SIM-kártyák aránya a teljes piac szempontjából is jelentős: 2021 közepén az összes forgalmat bonyolított SIM-kártya 67,6 százaléka ide tartozott. A két szegmens felhasználói által bonyolított átlagos havi internetforgalom jelentősen eltér: az időszak végén a nagyképernyős szegmens esetében az egy SIM-kártyára jutó havi forgalom 28,6 GByte volt, míg az okostelefonos szegmens felhasználói átlagosan 7,2 GByte forgalmat bonyolítottak havonta. A forgalmazásban meglévő különbség miatt még 2021 közepén is a nagyképernyős szegmens részesedése tette ki a teljes forgalom 20,7 százalékát.
A 4G-hálózat igénybevétele mind az internet-, mind a hangforgalomban folyamatosan nő: előbbi 96,1 százaléka, utóbbi 61,6 százaléka zajlott ezen a hálózaton. 2022-ben feltehetőleg jelentősen átrendeződik ez a szegmens, ugyanis a hatóság idén elkezdi a 3G-s technológia kivezetését, amihez mobilkészülékcsere-támogatási programot is indít februártól.
( onBRANDS )