Az árrendelet módosításának célja a kereskedők akciótartási gyakorlatának újraszabályozása és a fogyasztók megtévesztésének visszaszorítása, különös tekintettel az olyan országos kampányok során mint például az év végi Black Friday.
Az előző 30 nap legalacsonyabb ára lesz az alap
Május 28-án hatályba lép az árrendelet módosítása, amely
jelentősen átírja a kereskedelmi vállalkozások eddigi akciótartási gyakorlatát.
Az új szabályozás szerint az akciós árat minden esetben egy legalább harminc napos referencia-időszak alatt alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest kell meghatározni és az akciós összeg mellett az említett korábbi árat is fel kell tüntetni a vásárlói tájékoztatókban. Az új szabályokat – többek között néhány gyorsan romló élelmiszer kivételével – valamennyi termék értékesítésre alkalmazni kell. Azoknak a webáruházaknak is meg kell felelniük ezen kritériumoknak, amelyeket ugyan nem Magyarországon jegyeztek be, azonban termékértékesítést itt is végeznek.
„Amennyiben egy vállalkozás az adott termékre az akciót május 28-tól kezdődően hirdeti meg, úgy az akciós árat az április 28-tól kezdődő referencia-időszak alatt alkalmazott legalacsonyabb ár alapulvételével teheti meg. Vagyis ezekben az esetekben a május 28-tól számolandó referencia-időszak már megkezdődött” – hívja fel a figyelmet a rendelet egy fontos következményére dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.
Az ide Black Friday alatt már nehezebb lesz trükközni
A többnyire novemberre tervezett Black Friday akciók esetén az új szabályok már teljes körben alkalmazandóak lesznek. A Black Friday során a legelterjedtebb akció-kommunikációs forma, hogy a kereskedelmi vállalkozások a termék vételárának csökkentését meghatározott százalékos formában határozzák meg.
„Fontos változás, hogy május végétől minden árcsökkentéssel érintett termék esetén fel kell tüntetni az akciós időszak első napjától visszafelé számolt legalább 30 napos időszak legalacsonyabb bruttó vételárát, mint korábbi árat, a kedvezmény százalékos mértékét és az ebből kiszámolt akciós bruttó vételárat is. Amennyiben a kedvezmény a teljes árukészletre, vagy az egy adott árucsoportra terjed ki, úgy valamennyi érintett termék esetén meg kell felelni a fenti szabályoknak, azaz egyedileg fel kell tüntetni a fenti információkat” – hangsúlyozza Szűcs László.
Az árfeltüntetésre vonatkozó szabályokat abban az esetben is alkalmazni kell, amennyiben a fogyasztók számára általánosan elérhető kuponnal igénybe vehető az árkedvezmény. Ebben az esetben a kuponnal érvényesíthető árak mellé – az adott termékhez kapcsolódó árcímkén – azt az árat is fel kell tüntetni, amely a kuponnal nem rendelkező vásárlók felé irányadó, természetesen szintén a jogszabály szerinti bontásban. Ha az akció egyedileg, az adott fogyasztók számára elérhető, például személyre szabott voucher formájában kapnak kedvezményt egy termékre a Black Friday alatt, úgy a fenti szabályok nem alkalmazandók.
A Black Friday egyik „kellemetlen” hozadéka lehet, hogy a promóció alatt alkalmazott akciós ár lesz a Black Friday utolsó napjától számított 30 napon keresztül a referenciaár.
Az eseményt követően természetesen az akciós értékesítés megszüntethető és a termék ismét az eredeti, vagy az akciós árhoz képest magasabb áron értékesíthető. Amennyiben azonban a Black Friday során akciós termékként értékesített árura szeretne a vállalkozás ismét akciót hirdetni, úgy a promóciós időszak alatt alkalmazott árhoz képest lehet csökkentést kommunikálni.
A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogászai szerint a rendelet okozta többletadminisztráció ellenére szinte biztos, hogy a Black Friday meghirdetése idén sincs veszélyben. Azonban a beszállítóknak, kereskedelmi vállalkozásoknak sokkal felkészültebben és körültekintőbben kell eljárni annak érdekében, hogy elkerüljék a fogyasztóvédelmi büntetéseket.
( onBRANDS )