Mindennapi életünk során gyakorlatilag másodpercenként a látóterünkbe kerülnek olyan színes ábrák, feliratok, formák, fantáziaszavak, amelyek egy-egy vállalkozás, termék vagy szolgáltatás megkülönböztetésére szolgálnak, és e céljukat legtöbbször el is érik, hiszen azonnal tudjuk, mit jelent egy sárga M, egy magenta T betű, vagy egy ezüst kör közepéről kiinduló, háromágú csillag. Ebben az őrületes kavalkádban valóban nagy szüksége van minden gazdasági szereplőnek arra, hogy megpróbáljon kitűnni, s ennek egyik legfontosabb eleme a különféle védjegyek használata. Azt azonban már sokkal kevesebben tudják, egyre inkább elengedhetetlen, hogy
ezeket az egyedi megjelöléseket, logókat, márkajelzéseket oltalmakkal lássuk el.
Az elmúlt években a gazdasági szektor egyre-másra komoly kihívásokkal kellett, hogy szembenézzen, legyen az a megszokott életmenetünket alapjaiban átformáló, egészségügyi vészhelyzet, vagy a globális ellátási láncokat is teljesen felforgató, a szomszédunkban jelenleg is zajló háború. Ezek az események arra késztettek és késztetnek minket, hogy sokkal
megfontoltabb, tudatosabb döntéseket hozzunk.
Az eltelt időszakban éppen emiatt is értékelődött fel a szellemi tulajdon gazdasági súlya.
Ma már jól látható, hogy egy-egy vállalkozás sokkal ütésállóbb, ha jobban odafigyel saját szellemi termékeire, az általa létrehozott innovációkra, hiszen ezáltal egyrészt sokkal sikeresebb lehet versenytársainál, másrészt megelőző jogi védelmet alakíthat ki magának az érintett piacon.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) folyamatosan arra törekszik, hogy minél több cég, egyetem, alkotóműhely figyelmét felhívja erre, hiszen tanulmányok bizonyítják, hogy egy-egy oltalom (például védjegy, designoltalom, földrajzi árujelző, szabadalom, használatiminta-oltalom) megszerzése már mintegy 10 százalékos növekedési többletet jelenthet, az oltalmak együttes használata pedig akár 30 százalékkal is
növelheti a vállalkozások gazdasági növekedési esélyeit.
Nem csoda, hogy bizonyos vállalatok bevételeik jelentős hányadát abból realizálják, hogy jogilag fellépnek az ő termékeiket másolókkal szemben.
Vannak vállalkozások, amelyek olyannyira tudatosak, hogy előfordulnak száz évnél is öregebb, folyamatosan használt védjegyek Magyarországon is – például
a legidősebb magyar védjegy az Apenta ásványvízé,
amelyet 1899. április 19-én jelentettek be és azóta is újra és újra megújítják, de hasonlóan „idős” a Richter gyógyszergyár Tonogen (1902. november 19.) és Kalmopyrin (1910. november 15.) vagy az EGIS Sulfotin (1914. február 3.) szóvédjegye. Ebből is jól látszik, hogy a jogi oltalmat élvező megkülönböztethetőséget szolgáló jelzések, azaz a védjegyek már több mint 100 éve is fontosak voltak, és céljuk nem változott, hogy az emberek felismerjék a termékeket és hogy a vállalkozások könnyebben tudjanak hirdetni. Ráadásul
a védjegyoltalom az egyetlen olyan szellemitulajdon-védelmi forma, amely korlátlan alkalommal megújítható,
ezért nem ritkák a több, mint százéves védjegyek.
A szöveges, vagy grafikailag ábrázolható megjelölésekre védjegyoltalmat lehet igényelni, de a technika fejlődésével olyan további megoldások (pl. hang, videó, hologram) is levédethetőek, amelyek kizárólagos jogokat nyújtanak a vállalkozónak a védjegy használatára meghatározott árukkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban. A szellemi tulajdon – így többek között a védjegy – védelme a digitális korban már-már nélkülözhetetlennek minősül; ez az egyetlen mód ugyanis arra, hogy az egyedi, unikális szolgáltatások és termékek engedély nélküli másolását, illetőleg felhasználását meg lehessen akadályozni.
A védjegy segíthet egy márka védelmében,
illetve magához a termékhez is egyfajta minőséget kapcsol. Arról nem is beszélve, hogy jól el tudjuk vele különíteni magunkat a versenytársaktól.
A védjegyek ugyanakkor nemcsak a vállalkozók számára hasznosak, hanem a fogyasztóknak is biztonságot jelentenek: az egyes áruk és szolgáltatások azonosításának, eltérő kialakításának következtében bárki képes meggyőződni arról, hogy olyan terméket vásárolt, amilyet előzetesen elvárt.
A védjegybejelentést Magyarországon az idén már 126. éve fennálló SZTNH-nál lehet megtenni. Ez az oltalmi forma napjainkban újra virágkorát éli. 2021 ebből a szempontból kiemelkedő volt, hiszen 4192 bejelentéssel a tavalyi év produkálta az elmúlt 10 esztendő második legintenzívebb időszakát: csak 2012-ben érkezett be több védjegyoltalmi kérelem a hivatalhoz (4599), és az elmúlt 4 évet tekintve is folyamatosan növekedtek a számok.
Vannak tehát olyan vállalkozások, amelyek a folyamatos minőség fenntartása érdekében
oltalmakkal bástyázzák körbe a céget,
illetve az előállított termékeiket és szolgáltatásaikat is – így válik a tudatosság is egyfajta védjeggyé.
És, neked mi a védjegyed?
( onBRANDS )