Idén nem csak a fine dining éttermeket, alternatív vendéglátóhelyeket és cukrászdákat látogatták végig, de 25 ötcsillagos szállodát is tesztelt. Adódhat a kérdés, vajon miért van erre szükség, a hazai turisták egyáltalán választják-e a hazai ötcsillagos szállodákat?
Herczeg Zoltán, a Dining Guide felelős kiadója, gasztronómiai tanácsadó szerint azért fontos vizsgálni és hasonló listázással és értékeléssel rávilágítani reálisan a helyzetre, mert
az ötcsillagos szállodák színvonalához képest határozzák meg magukat az alacsonyabb árkategóriájú helyek,
tehát az összes hazai szálloda színvonala emelkedik, ha az ötcsillagos szállodák magasabbra pozícionálják magukat a szolgáltatás minőségét és az árakat tekintve. Emellett további hozadéka lehet ennek a fejlődésnek, hogy a magasabb színvonalú szálláshelyek vastagabb pénztárcájú turistákat vonzanak majd.
A Dining Guide látókörébe 25 ötcsillagos szálloda került, melyek zöme a fővárosban található. Ebből egy TOP 10-es listát tesznek majd közre a május 22-én megjelenő Audi-Dining Guide TOP100 Étteremkalauz-ban.
Azokat a hoteleket mutatják csak be, amelyek véleményük szerint nagyon biztosan hozzák a tőlük elvárható színvonalat.
A tesztelők általános visszajelzése az volt, hogy az ötcsillagos szállodai besorolás az egységek tekintetében elég széles spektrumon mozog, nagyon nagy különbségek vannak az építészeti, a belsőépítészeti és szolgáltatások tekintetében és persze az árak területén is. A régebbi, „leharcoltabb” állapotú ötcsillagos szállodák alacsonyabb árszínvonalon mozognak. Sajnos olyan ötcsillagos szállodákkal is találkoztak, amelyek lehet, hogy a hotel minősítő rendszerek kiírásainak megfelelnek, de a mindennapokban bizonyos szolgáltatási területeiken gyenge színvonalon teljesítenek.
A minőségi turistának minőségi szolgáltatásra van igénye
„Egy ország szállodáinak színvonalát nagyban meghatározza, hogy a legmagasabb kategóriába sorolt egységei milyen teljesítményt mutatnak. Ha az ötcsillagos szállodák színvonala magas vagy alacsony, akkor az természetesen kihat az adott ország négy és három csillagos szállodáinak szolgáltatási színvonalára és ezen keresztül a vendéglátás és a turizmus minőségére is. Ha régiós összehasonlításban nézzük ezt, szintén érvényesül ez a hatás. Ha egy ország szállodaipara nem nemzetközi értelemben határozza meg magát, akkor az hatással lesz a desztinációjának szállodái árszínvonalára és ennek megfelelően a hozzá érkező turisták minőségére, költési képességére. Ez egy nagyon bonyolult folyamat, de az biztosan elmondható, hogy azokban a desztinációkban, ahol sok a magas minőségű hotel, oda több, a luxus színvonalat megfizetni képes turista is érkezik. És ha ez a professzionálisan teljesítő szegmens erősen jelen van egy térségben, akkor az alacsonyabb besorolású szállodai kategóriák színvonala is növekszik, mert a luxusszolgáltatóknál megszerzett tudás a szállodai szakemberek mozgásával leszivárog.” – mondta Herczeg Zoltán.
Nagyon nagy potenciál van még a hazai ötcsillagos szállodákban
„A hazai ötcsillagos szállodák nagyon eltérő minőségi szinteket képviselnek, véleményünk szerint a szállodák csúcsszínvonalát jelentő, úgynevezett luxury five star kategória, csak két erős egységgel van jelen Budapesten. Ez nagyon kevés és ennek megfelelően a hazánkba érkező, magas minőséget, szolgáltatási színvonalat kereső vendégek száma is alacsonyabb. Ezt a képet árnyalja még, hogy a budapesti ötcsillagos szállodák – de ezeken belül is nagy a szórás – magasabb szolgáltatási színvonalon teljesítenek, mint a vidéki ötcsillagos szállodák.” – magyarázza a problémát a szakember.
A tesztelők szerint a vidéki öt csillagos szállodák, ha csak az építészeti, belsőépítészeti, adottságaikat vesszük figyelembe, akkor lehet, hogy megfelelnek az öt csillagos szállodai kritériumoknak, de ha szolgáltatásaikat vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy azt bizonyos területeken alacsonyabb színvonalon teljesítik.
„Ennek oka lehet az is, hogy sok esetben olyan szakemberek dolgoznak a szállodákban, akiknek nincs valós tapasztalatuk és gyakorlatuk a valódi ötcsillagos szállodák működtetésével kapcsolatban. Egy szemléletes hasonlattal élve ez olyan, mintha egy csúcstechnológiás számítógépet régi, elavult szoftverrel használnánk. Ebben az esetben a probléma pedig az, hogy a számítógépben rendelkezésre álló potenciál veszik el a nem megfelelő szoftver használata miatt.” – emeli ki a szakember.
Az ötcsillagos szállodáknak ki kéne maradni a négycsillagos szállodák árversenyéből
A vidéki ötcsillagos szállodák lemaradásnak másik oka, hogy olyan alacsony árszínvonalon dolgoznak, hogy azok fedezetéből nem is lehet valódi öt csillagos szolgáltatásokat biztosítani.
„A stabil ötcsillagos szolgáltatáshoz szokott vendégkör, ha kipróbál egy új szállodát, és az nem hozza a tőle elvárt magas minőséget, akkor oda nem tér vissza. Ilyenkor belép a szállodai értékesítések nagy fegyvere, a „dinamikus árazás”, amellyel igazából a szezonalitásból adódó helyzeteket kellene kezelni. A vidéki, új ötcsillagos szállodák is beszállnak egy olyan árversenybe, ahol azokkal szállodákkal hasonlítják össze magukat, amelyek alacsonyabb kategóriákban gyengébb szolgáltatásokat nyújtanak. Ezzel ki is alakult egy ördögi kör, alacsony áron, gyengébb minőség, amely eredményeként teljesen kicserélődik a vendégkör is” – zárja gondolatait Herczeg Zoltán.
( onBRANDS )