A reklám- és médiaipar képviseletében a Magyar Reklámszövetség még az ősz kezdetekor tárgyalásokat kezdeményezett a kormánnyal a reklámadó felfüggesztésének meghosszabbítását kérve további egy évvel, 2025. január 1-jéig. A sikeres egyeztetések eredményeképpen a reklámszakmát sújtó adó felfüggesztési időszakának kiterjesztése bekerült a pénzügyminiszter által az Országgyűlésnek októberben benyújtott adótörvények módosításáról szóló előterjesztésébe. A törvényjavaslatot a Parlament múlt héten megszavazta, s a Köztársasági elnök aláírása után 2023. november 30-án a Magyar Közlönyben való közzététellel jogerőre emelkedett: a reklámadó mértéke 2024. december 31-ig továbbra is az adóalap 0%-a.[1]
Gulyás János, az MRSZ elnöke hangsúlyozta: „Az MRSZ örömmel fogadta a törvényhozók logikus döntését, és sikernek könyveli el, hogy 2025. január 1-jéig meghosszabbították a 0%-os reklámadókulcs érvényességi idejét. Mindez a nehezített pályán mozgó magyar médiapiacnak és a teljes kommunikációs szakmának – még ha csak újabb egy évre is -, kétségtelenül megkönnyebbülést jelent, amit az iparági véleményvezérek a különadó hatásait vitató friss felmérésünkben[2] egyértelműen visszaigazoltak.” A legutóbbi MRSZ Barométer felmérés reklámadóra vonatkozó kérdéseire adott válaszok alapján a kommunikációs piaci döntéshozók több, mint 80%-a szerint 2023-ban a 0%-os reklámadó segítette az iparág alkalmazkodását a polikrízishez. Ugyanebből az aspektusból a cégek több mint 65%-a-nak működését erősen érzékelhetően megnehezítené, ha ez az iparági adónem a jövőben visszavezetésre kerülne.
Gulyás János hozzátette: „A Reklámszövetség a reklámadó koncepciójának felmerülése óta hangoztatja szakmai ellenérveit a különadóval szemben: a reklámadó visszavezetése és fennmaradása kontraproduktív, a várt gazdasági növekedés ellen hat, gátolja a gazdasági stabilitásban jelentős szerepet játszó reklámipar eredményességét. Az MRSZ ezért továbbra is azon a véleményen van, hogy hosszútávon a reklámadót végérvényesen ki kell vezetni, ugyanis csak egy hatékonyan prosperáló hazai reklámipar tudja erősíteni a magyar gazdaságot[3].”
[1] Magyar Közlöny 2023. évi 171. szám (2022.11.30.) 25. oldal:
- A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása
81.§ A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény 1. 5/A.§-ában a „2023. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2024. december 31-ig” szöveg, 2. 11. § (1) bekezdésében a „2023. december 31.” szövegrész helyébe a „2024. december 31.” szöveg lép
[2] A Magyar Reklámszövetség és a Scores Group kutatóintézet a legutóbbi, 6. MRSZ Barométer felmérés részeként megkérdezte a kommunikációs iparágban dolgozó vállalatok vezetőit és marketing döntéshozóit a reklámadóval kapcsolatban is. A 2023. szeptember és október időszakban kitölthető kérdőívben közel 100 kommunikációs iparági döntéshozó osztotta meg véleményét, hogy a reklámadó bevezetése után 8 évvel miként ítéli meg ma a piac a reklámadó iparági hatásait. A kutatási elemzés teljes terjedelmében az MRSZ honlapján itt érhető el: https://mrsz.hu/cmsfiles/7b/17/MRSZ_Barometer_reklamado_hatasai_blokk_final.pdf
[3] A reklámipar bizonyítottan multiplikátorként erősíti a gazdaságot. Az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya egyértelműen kimutatta: minden reklámra elköltött 1 forint 10 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, azaz ennyivel járul hozzá a GDP-hez.
( onBRANDS )