Kákosy Zsolt MBA MRICS, a WFM bizottság elnöke, az ICON Real Estate Management property management szenior igazgatójának megnyitója után kifejezetten aktuális témát boncolgatott a testület. Bevezetőjében elmondta, hogy nagyon időszerű témáról van szó, ahol Magyarország is az élen jár a szabályozásban és tekintettel arra, hogy a hitel és tőkepiacokon keresztül jelentősen fogja érinteni a cégeket, ezért húsbavágó kérdésről van szó. Méltatta a kezdődő együttműködést az RICS és az AmCham Hungary Workspace and Facility Management bizottsága között, ami lehetővé teszi, hogy a két szervezet magasan képzett szakértőinek párbeszédén keresztül a tagok a legmagasabb szintű szaktudásokhoz újabb hozzáférést kapjanak.
Joël Scherrenberg MRICS előadásában szó esett az éghajlati változások és a magas szén-dioxid-kibocsátás, valamint az irodai és az otthoni munkavégzés egyensúlyának együttes ingatlanpiaci hatásairól. Említést tett arról is, hogyan kell értelmezni az ESG irányelvek ingatlanokkal összefüggő aspektusait. A szakember kitért a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) átfogó jelentőségére, amely két-három éven belül közvetve vagy közvetlenül minden vállalatot érinteni fog. Előadásának egyik fő apropója az RICS nemrégiben megjelentett „ESG az értékbecslésben” című anyaga, mely egy egész iparágra kiterjedő kezdeményezés eredményeként született azzal a céllal, hogy értékbecslők, befektetők, bankok és más egyéb piaci szereplők konzisztens módon járjanak el akkor, amikor ESG adatok figyelembe vétele történik meg értékbecslés készítése során.
A CSRD és a CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) kötelezővé teszi a vállalatok számára a fenntarthatósági jelentés elkészítését és közzétételét. A WFM Committee ülése dr. Balásfalvi-Kiss András előadásával gyorsan reagált is a területet szabályozó 2023. évi CVIII. törvény előírásaira, amely alkalmazásával a hazai vállalkozások felkészülhetnek az Európai Unió egészét érintő szabályozási és adatszolgáltatási kötelezettségekre, illetve teljes beszállítói és értékláncuk átvilágítására. Az ESG-jelentéshez kapcsolódóan a nagyvállalatoknak nyilatkoztatniuk és kockázatértékelniük kell majd a beszállítói körüket is, hogy ESG-szempontból megfelelően működnek.
„A kötelezettek által megszólított beszállítói kör hazánkban körülbelül 50-55 ezer kis- és középvállalatot (kkv) jelent, amelyeknek válaszokat szükséges adniuk. Nem lesz könnyű ezt a feladatot megugrani sem a nagyvállalati szféra megközelítőleg 1000 kötelezettjének, sem a kkv-szektor átvilágításra kerülő szereplőinek. A magyarországi jogalkotó úgy döntött, időben elkezdi az átállás elősegítését annak érdekében, hogy a vállalkozók a későbbi európai uniós szabályozásnak hátrányok nélkül eleget tudjanak tenni. Arra buzdítok minden érintettet, hogy időben kezdjék el a felkészülést akciótervvel, adatgyűjtéssel, megfelelő belső szabályok létrehozásával, és csináljanak próba ESG beszámolót annak érdekében, hogy amikor a jelentéstétel már kötelezettség lesz, eleget tudjanak tenni a jogszabályi feltételeknek” – mondta el dr. Balásfalvi-Kiss András.
Új elem lehet a szabályozási környezetben, hogy az MNB ajánlás tervezete alapján az 50 millió forint feletti hitelek kapcsán ESG-szempontból is szükséges átvilágítaniuk ügyfeleiket a bankoknak, így fontos, hogy a kötelezettek eleget tegyenek a kritériumoknak. A Magyar Nemzeti Bank által készülő egységes minimum-kérdőívtervezettel komplex feladatuk lesz a hazai vállalatoknak, hiszen számos kérdésre kell választ adniuk saját szervezetük működése kapcsán, így az ESG-értékelés a hitelpiacon is meghatározó kérdés lesz a következő években.
( onBRANDS )