A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.
A fiatalok számára a közösségi média ma már a hírfogyasztás, a szórakozás, a kapcsolattartás és a kapcsolatépítés első számú színtere.
A témához kapcsolódóan megjelenő kutatások zöme a 16 éven felüli lakosság internet-, és közösségimédia-használati szokásait vizsgálja, így csak ritkán kerül szóba az ennél fiatalabb korosztály, illetve az, hogy ez a generáció miként érzékeli a közösségi médiában megjelenő tartalmak hatását a személyiségre, az énképre, valamint a testképre.
A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy bár
a gyermekek többsége tisztában van a veszélyekkel, mégsem foglalkoznak kellő mértékben a megelőzéssel,
így például jelentős részük nem megfelelő módon vagy egyáltalán nem korlátozza a nyilvánosan elérhető személyes adatait. A tanulmányból az is kiderült, hogy a gyermekek a közösségi média egyik legnagyobb előnyének a másokkal való kapcsolattartás, az új információkhoz való könnyű és gyors hozzáférés, valamint a szórakozás lehetőségét tartották.
A kockázatok közül a legtöbben az online bántalmazást, az adatlopást és az ezzel összefüggésbe hozható fiókfeltörést, valamint a személyes adataikkal való visszaélést találták a leginkább fenyegetőnek.
Több korábbi tanulmány után a mostani kutatás is
rávilágított az online közösségi platformok idealizáló hatásának jelentőségére.
A fiúkat is érinti a megfelelési vágy a digitális térben látott idealizált képnek, a lányok mentális egészségére azonban a jelenség különösen nagy hatást gyakorol.
A friss felmérések szerint a közösségi médiában látottak hatására a fiúk csaknem 18 százaléka, míg a lányok mintegy fele gondolta már magát kevésbé szépnek azokhoz a fiatalokhoz viszonyítva, akikkel a közösségimédia-felületeken találkoztak. Ez az adat egyértelműen rámutat arra, hogy amikor a gyermekeket tudatos médiafogyasztásra ösztönözzük, kiemelten fontos hangsúlyoznunk, hogy a közösségi oldalakon látott tartalmak gyakran nem a valóságot tükrözik, az ezeken látott referenciák pedig nem lehetnek reálisak a mindennapi életben, hiszen az online térben szinte mindenki csak a legjobb pillanatait osztja meg.
Bár a kutatás a digitális közösségi lét számos negatív hatására világított rá, egyértelműen láthatók a pozitívumok is, valamint az, hogy megfelelő tudatossággal az online tér nyújtotta lehetőségeket a kockázatok minimalizálása mellett aknázhatjuk ki. A tanulmány kiemeli, hogy fontos felvértezni a fiatalokat a szükséges információval, amellyel megtalálhatják a megfelelő egyensúlyt az online és offline világ között. A jövőben a szakemberek számára várhatóan az egyik legmeghatározóbb kihívás lesz annak kidolgozása, hogy hogyan segíthetik az ifjúságot az eddigieknél is hatékonyabban ezen egyensúly kialakításában és hosszú távú fenntartásában.
Az Internet Hotline október elején indított kampányt a jelenség kapcsán. Cél, hogy mind a szülők, mind a gyermekek mihamarabb ismerjék fel az online visszaéléseket, merjenek segítséget kérni, ha bajba kerültek és tudják hová fordulhatnak segítségért.
( onBRANDS )