Az autók felszereltsége néhány modellciklus leforgásával már alapszinten nyújtja mindazt, ami korábban feláras luxus volt: nagy felbontású központi kijelzők, LED fényszórók, tiszta képet adó tolatókamera, okostelefon integráció képernyőtükrözéssel. A szabályozásoknak köszönhetően a biztonsági, vezetéstámogató rendszerek többsége ma már szériában jár, miközben a mindennapi komfortot egyre inkább a konnektivitás és a digitális szórakoztatás minősége határozza meg.
Az Ayvens szakértője végigvezet az autók kényelmi felszereltségének fejlődésén, és bemutatja, hogyan váltak belépő elvárássá az egykori különlegességek.
Az autós kényelmi megoldások hagyományosan a prémium szegmensben mutatkoznak be,
ahonnan leszivárognak a tömegpiacra. 1940-ben az amerikai Packard mutatta be gyárilag szerelt extraként a légkondicionálást – igaz, egy évvel később már ki is vezették a gyakori meghibásodások miatt. 1966-ban a luxus Cadillac Fleetwoodban jelent meg először opcióként az ülésfűtés, majd a Saab 1972-es modellévében már szériában kapott termosztátos, elektromos fűtést a vezetőülés.
A digitális korszak előszobájaként 2008-ban a Mercedes elsőként kínált kifejezetten iPod/iPhone-integrációra tervezett hi-fi rendszert, ezt követően 2014-ben debütált a teljesebb okostelefon-integrációt biztosító Apple CarPlay, először a Ferrari FF-ben. 2015-ben pedig megérkezett ennek az Androidos változata is, az Android Auto, elsőként a Hyundai Sonata fedélzetén.
Aki ma nézelődik az újautó-piacon – például kifutó lízing miatt – ösztönösen a 4-5 évvel ezelőtt választott felszereltségből indul ki, ám azóta nagyot változott a világ.
Ami korábban drága extra volt, mára sok esetben a széria része,
ami pár éve még csak a magasabb kategóriához járt, mostanra mindennapos a kisebb modellekben is.
„A CarPlay és az Android Auto tipikusan ilyen, de a LED fényszórókra is igaz ez: néhány éve opcióként lehetett kérni, ma már ritkán hiányoznak az új autókból” – mondja Csiki Szabolcs, az Ayvens újautó-beszerzési csoportvezetője.
A trend: a „vastól” haladunk a szoftver felé
Mindeközben
a hangsúly a fizikai kényelmi extrákról a digitális megoldások, az infotainment és a konnektivitás felé tolódott.
Nem véletlen, hogy manapság a futómű vagy a teljesítmény kevesebb figyelmet kap egy modellbemutató rendezvényen. A modern korszak fordulópontja az okostelefon-integráció lett: itt az számít, mennyire zökkenőmentes az autó és a telefon kapcsolata, illetve milyen gyors és áttekinthető a kezelőfelület. Ezzel kapcsolatban érdekes trend, hogy miközben a központi kijelzők mérete egyre nő, és szinte minden beállítás innen érhető el, az autósok visszajelzései miatt
sok gyártó már inkább visszahozná a gombokat.
„Modernizáció címén mindent érintőképernyőre költöztettek, de ha több menüszinten kell bolyonganunk egy egyszerű klímabeállításért, elveszítjük a fókuszt az útról, ami biztonsági kockázat. A vakon is kitapintható kezelőszervek gyorsabbak és biztonságosabbak, ezért egyre több márka ismeri fel: a leggyakrabban használt funkciókhoz, mint a klíma, hangerő, páramentesítés, jó, ha vannak hagyományos gombok is az érintőfelület mellett.” – mondja Csiki Szabolcs.
Mit kérnek ma a vezetők?
Az uniós szabályozásoknak köszönhetően ma már minden új autóban találunk vezetéstámogató rendszereket, például sávtartót, vészfékasszisztenst és sebességszabályozót. A kívánságlista tehát innen indul, ezen felül pedig alapelvárás a jó fényszóró, a kamerarendszer legalább egy tiszta, széles látószögű hátsó kamerával (sokan igénylik az autó teljes környezetét mutató 360 fokos változatot is), valamint a nagy és világos kijelző. Kedvelt opció az adaptív tempomat, amit sokszor gyárilag beépítenek, és külön díjfizetés ellenében akár utólag aktiválnak. A szakértő megjegyzi: bár az adaptív sebességszabályozó kényelmesebbé és biztonságosabbá teszi a hosszabb utakat, gyakori fékezés és gyorsítás esetén nem feltétlenül eredményez takarékos működést – nem beszélve arról, hogy hazánkban a többi autós még a legkisebb biztonságos követési távolság beállítása esetén is kiváló lehetőséget láthat a tolakodásra.
Elektromos autóknál egyre keresettebb a hőszivattyús fűtés. „Bár ez is akkumulátorról működik, a fűtőszálas megoldáshoz képest sokkal jobb hatásfokkal fűti az utasteret, így nagyobb hatótávot érhetünk el vele” – mondja Csiki Szabolcs. Végül a panorámatető talán a leglátványosabb extra, ami az új autó árát nagy mértékben növeli, miközben a használó csak időnként élvezheti, illetve ahogy öregszik az autó, a rendszeres karbantartás és tisztítás elhanyagolása miatt inkább nyűggé válik a későbbi tulajdonos számára.
Szép, szép, de megéri?
A flottaautók esetében nemcsak az extrák kényelmi értéke számít, hanem az is, hogy mennyibe kerül az esetleges javításuk, valamint hogy miként hatnak a maradványértékre. Egy különleges karosszériaszín, ami az első használó ízlésvilágába beleillik, valószínűleg nehezebben adható el a használtpiacon. Ugyanez igaz a túlságosan drága vagy bonyolult felszereltségre is: minél több érzékeny alkatrészt – például komplex fényszórót, szenzorokat – tartalmaz az autó, annál nagyobb lehet a javítási költség még kisebb sérülésnél is.
„A mai autókon rengeteg vezetéstámogató szenzor van a szélvédő mögött, nem beszélve a szélvédőfűtésről vagy a hővisszaverő bevonatokról. Ezek cseréje rendkívül sokba kerül, ráadásul a szenzorokat minden esetben újra kell kalibrálni, ami tovább növeli a költségeket. A legokosabb konfiguráció az, ami megtalálja az egyensúlyt a mindennapi kényelem és az értékállóság között. Pár jól megválasztott opció többet érhet, mint ha a teljes menüsort kérjük” – magyarázza Csiki Szabolcs az Ayvens szakértője.
( onBRANDS )