A Parlament, a Tanács és a Bizottság között született megállapodásról szóló végső szavazást követően a módosított jogszabály nem csak a tévécsatornákra, hanem az idény szerint lekérhető filmeket (video-on-demand) kínáló szolgáltatókra és a videómegosztókra – így a Netflixre, a YouTube-ra és a Facebookra – is vonatkozik.
A felülvizsgált szabályok az alábbiakat garantálják:
Fokozottan védik a gyerekeket az erőszakra, terrorizmusra buzdító, vagy gyűlöletet keltő tartalmak, illetve a káros reklámok ellen.
Az audiovizuális tartalmak szolgáltatóinak megfelelő eljárást kell arra kidolgozniuk, hogy felléphessenek az erőszakra, gyűlöletre és terrorizmusra buzdító tartalmak ellen. Az öncélú erőszak és pornográfia a lehető legszigorúbb szabályzás alá esik. Ezentúl a videómegosztó oldalaknak kötelező gyorsan fellépniük akkor, ha felhasználók egyes tartalmakat ártalmasnak jeleznek.
A jogszabály nem írja elő a tartalmak feltöltés előtti előzetes szűrését, de a Parlament kérésére a platformoknak átlátható, egyszerűen használható és hatékony módszert kell létrehozniuk arra, hogy a felhasználók egyes tartalmakra felhívhassák a tartalomszolgáltató figyelmét.
Az új szabályzás szigorúan szabályozza a termékelhelyezést és a reklámokat a gyerekműsorokban és az online lekérhető tartalmakban.
A Parlament tárgyalói elérték, hogy a jogszabályba a gyermekek személyes adatainak védelmét biztosító mechanizmus is bekerüljön: az audiovizuális szolgáltatók által összegyűjtött adatok nem használhatók fel kereskedelmi célra, beleértve a profilalkotást és a fogyasztói viselkedés alapján célzott hirdetéseket is.
Átírt reklámkorlátok
Az új szabályok értelmében a reklámok a 6 és 18 óra közötti napi műsoridő legfeljebb 20 százalékát tehetik ki; ezen időszakon belül a műsorszolgáltató maga dönti el, mikor helyezi el a hirdetéseket. A reklámok aránya a 18 óra és éjfél közötti csúcsidőben sem lépheti túl a műsoridő 20 százalékát.
30 százalék európai tartalom a video-on-demand platformok kínálatában is
A képviselők az európai audiovizuális ágazat kulturális sokszínűségét támogatása céljából legalább 30 százalékban határozták meg az európai tartalmak arányát az igény szerinti letöltést kínáló tartalomszolgáltatók kínálatában.
A video-on-demand platformoknak az európai audiovizuális produkciók fejlődéséhez is hozzá kell járulniuk európai tartalmak létrehozása, vagy a nemzeti alapokba történő befizetés révén. A hozzájárulás mértékét minden tagállamban az adott országban (a szolgáltató székhelyéül szolgáló országban, vagy a szolgáltatás által teljesen, vagy részben célba vett országban) az igény szerinti letöltésekből származó bevétel méretétől függően kell meghatározni.
A jogszabály emellett a hozzáférésre, a műsorszóró által a programmal párhuzamosan megjeleníthető tartalmakra, a szabályzó hatóságok megerősítésére, és a közönség információfogyasztási kompetenciáinak fejlesztésre vonatkozó szakaszokat is tartalmaz.
A következő lépések
A megszavazott megállapodást a jogszabály életbe lépése előtt az uniós szakminisztereket tömörítő Tanácsnak még hivatalosan is jóvá kell hagynia. A tagállamoknak ezután 21 hónapjuk van az életbe lépett szabályzás átvételére.
A jogszabályt 452 szavazattal, 132 ellenszavazat és 65 tartózkodás mellett fogadták el.
(onBRANDS)