A koronavírus-járvány szinte minden szinten próbára tette a világ társadalmainak életét, egyik pillanatról a másikra változott meg a mindennapi életünk: a közösségi érintkezés lehetőségei, a munkahelyek és az oktatás működése, a munkahelyek száma és az egészségügyi rendszerek stabilitása. Az országok működéséhez egyik napról a másikra kellett átállniuk az embereknek egy digitálisabb működésre. Mostanra a világ nagy része többé-kevésbé megtanult a járványhelyzettel együtt élni, a pandémia lecsengése után pedig elkezdődhet majd az újraépítkezés. A kérdés azonban az, hogy a járvány után az országok és a vállalatok visszatérnek a régi berendezkedéshez és szabályokhoz, vagy kialakítanak egy tudatosabb világrendet. A kutatások szerint
a járvány utáni válságból való kilábaláshoz a fenntarthatóság és a digitalizáció lehet a kulcs.
A szakemberek előrejelzései szerint hosszú távon a társadalmak feladata lesz, hogy felkészüljenek a koronavírushoz hasonló krízisekre, hiszen a környezetkárosodás és az éghajlatváltozás miatt várhatóan gyakoribbá és súlyosabbá válnak a hasonló sokkhatások. Az ilyen kihívásokkal közösségként úgy küzdhetünk meg, ha az egyéni és vállalati szintű döntéseink támogatják egy kiszámíthatóbb, fenntarthatóbb jövő építését: a koronavírus a rombolással most
egy új lehetőséget és utat adott arra, hogy az országok fenntartható módon építsék vissza az életüket.
Az Európai Bizottság egyértelműen megfogalmazta, hogy a közös cél egy zöld, digitális és alkalmazkodóképes Európa létrehozása. A szervezet a környezetvédelmi és éghajlat-politikai megfontolásokat helyezve a középpontba már korábban javaslatot tett az az The European Green Deal-ben egy hosszú távú fenntarthatósági átállásra. Ez az átállás azért is fontos, mert az European Environment Agency Healthy environment, healthy lives (Egészséges környezet, egészséges élet) című jelentése szerint Európában nyolcból egy haláleset a rossz minőségű környezetnek tulajdonítható.
A környezet életminőségre gyakorolt hatása mellett pedig a befektetői hozzáállás is azt mutatja, hogy
a befektetők egyre inkább a fenntartható beruházásokra helyezik a hangsúlyt.
Az egyik legjobb példája ennek a Blackrock, a világ legnagyobb alapkezelője, amely igazgatója, Larry Fink azt mondta: „a klímaváltozás a vállalatok hosszútávú stratégiájában meghatározó tényező. A tudatosság gyorsan változik, és úgy vélem, a pénzügyek fundamentális újratervezésének szélén állunk”.
A fenntarthatósági és digitális stratégiát megalkotni és implementálni egy vállalat életébe nem mindig egyszerű feladat, a cégek könnyen elveszettnek érezhetik magukat a nemzetközi és a hazai szabályok útvesztőjében. Magyarországon a magyar tulajdonban lévő denxpert EHS&S software célja, hogy segítsen a vállalatoknak kiigazodni ebben a labirintusban.
„A fenntarthatósági stratégia a közeljövőben a vállalatok életének is szerves részévé kell válnia, amelyet egy digitális stratégiának kell támogatnia. A digitalizáció adja meg azt a reakciókészséget és információs adatgyűjtési lehetőséget, mellyel lokális vagy globális válságokban tudunk alkalmazkodni a környezeti változásokhoz, a fenntarthatóság pedig megadja a hosszú távú strukturális újragondolás lehetőségét a begyűjtött adatok alapján. Ha értjük, hogy mi történik körülöttünk és tudjuk azt is, hogy merre kell haladnunk, akkor tudunk megfelelő döntéseket hozni az életünkben és a szervezeteinkben.” – mondta Szücs-Winkler Róbert, a denxpert EHS&S software vezetője.
( onBRANDS )