Optimizmusról, egyúttal a vezetési szempontok radikális átalakulásáról tanúskodik a KPMG 2021 CEO Outlook felmérése. A kutatás során 2021 nyarán a világ legjelentősebb piacainak 1300 meghatározó vezérigazgatóját kérdezték a cége három évre előre tekintő üzleti és gazdasági kilátásairól, illetve az ezeket meghatározó legfontosabb trendekről.
Az idei eredmények szerint
a világ legnagyobb vállalatainak vezérigazgatói egyre optimistábbak saját cégeik kilátásait illetően
és a világgazdaság talpra állásába vetett hitük a koronavírus-járvány kezdete óta nem látott szintekre emelkedett – annak ellenére, hogy a delta variáns terjedése lelassítja a visszatérést a normális kerékvágásba. A vezetők 60 százaléka bízik a világgazdaság növekedésében a következő három évben, és ez jelentős ugrás az előző évi 32 százalékos, illetve a január-februárban készült gyorsfelmérés 42 százalékos értékéhez képest. A bizalmi szint ezzel visszatért a 2019-es, járvány előtti szintre,
az optimizmus újra visszaköltözött vezérigazgatói board roomok-ba.
A megerősödő gazdaság a cégvezetőket arra sarkallja, hogy terjeszkedésbe és átalakításba invesztáljanak. Ezt a felsővezetők 69 százaléka nem organikus növekedés – tehát, felvásárlások, összeolvadások, stratégiai szövetségek – formájában képzeli el. Tízből nyolc cégvezető kész a következő három évben akvizíciót végrehajtani.
E mellett az üzleti vezetők szerint
kormányzati ösztönzésre van szükség a klímacélok eléréséhez.
Négyből három vezérigazgató gondolja úgy, hogy a járvány idején nyomás alá került állami költségvetések miatt szükséges a globális adórendszerben a többoldalú együttműködés.
A felmérés szerint
a vezérigazgatók gondolkodásában előtérbe került a fenntarthatóság, a küldetés vezérelt cselekvés.
A számos társadalmi-gazdasági, szociális és környezeti kihívás, amellyel a világ szembesül, a cégekre is nyomást helyez, hogy ők maguk is fellépjenek a klímaváltozás ellen és ezzel pozitív hatást gyakoroljanak a társadalomra. Az utazási korlátozások és a távmunka révén sok multinacionális vállalat tudta csökkenteni széndioxid-kibocsátását. Sok vezető szeretné rögzíteni is ezeket az eredményeket, amelyeknek mentén ambiciózus klímacélokat is megfogalmazott.
A KPMG 2021 CEO Outlook megállapította, hogy a cégvezetők 30 százaléka tervezi a bevételnek több mint 10 százalékát fenntarthatósági intézkedések és programok formájában befektetni.
A prioritás ugyan a nem organikus növekedés, de a vezetők számára ugyanakkor a szerves növekedés is kiemelt jelentőséggel bír, és továbbra is igyekeznek felmérni a munkahelyek jövőjét, és magukhoz csábítani a kiemelkedő tehetségeket.
„Ha van pozitív hozadéka az elmúlt 18 hónapnak, akkor az az, hogy a vezérigazgatók növekvő mértékben helyezik a fenntarthatóságot a helyreállítási és hosszú távú növekedési stratégia középpontjába. A kibontakozó környezeti és társadalmi krízis világossá tette, hogy változtatnunk kell, és együtt kell dolgoznunk. Mindannyiunkat bátorít a jövő, mert az üzleti vezetők elfogadják, hogy nekik kell előidézniük a pozitív változásokat, támogatniuk a környezeti veszélyek elleni lépéseket, ahogyan a társadalmi kihívásokra adott válaszokat is, legyenek azok faji, nemi, esélyegyenlőségi vagy társadalmi mobilitási kérdések” – mondta Rózsai Rezső, a KPMG magyarországi irodájának vezetője.
A növekedésre leselkedő veszélyeket vizsgálva a felsővezetők idén – nagyjából egyforma súllyal – első helyen három területet emeltek ki:
a klímaváltozás jelentette kockázatok mellett a kiberbiztonság és az ellátási láncok állnak a középpontban.
Érdemes megemlíteni, hogy míg tavaly az első helyen szerepelt kockázatként a tehetségek, a munkaerő állt, az idei jelentésben ez az első hat közé sem került be.
„Ez azt mutatja, hogy a pandémia idején a vezérigazgatók nemcsak a munkatársak kiesésétől féltek, hanem aggódtak a munkahelyi együttműködés új kereteinek működőképessége miatt is, ennek kockázata az elmúlt évben jelentősen csökkent, a távmunka és a digitális kollaboráció azóta bizonyított” – mondta Rózsai Rezső. A vezérigazgató szerint a kiberbiztonság és a klímakockázatok előretörése a fenyegetettségek között azt mutatja, hogy a vezérigazgatók ismét a hosszabb távú problémákra tudnak koncentrálni. A tavalyi válságtünetek közül csak az ellátási láncok miatti aggodalom maradt meg a kockázati listák élén, ami nem meglepő annak fényében, hogy a járvány kitörése óta a világcégek 56 százalékánál jelentkezett ilyen probléma.
A cégvezetők 27 százaléka fejezte ki aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy amennyiben nem felelnek meg a klímacéloknak, az negatív hatással lesz a versenyképességükre és az eredményességükre, továbbá a befektetők szempontrendszereinek való megfelelésre. A vezérigazgatók 58 százaléka tapasztal fokozódó érdeklődést a fenntarthatósággal kapcsolatos adatok iránt a különböző stakeholder csoportok (befektetők, szabályozók, munkavállalók és ügyfelek) részéről.
Az üzleti vezetők a kormányokra is számítanak a zéró kibocsátás elérésében – négyből három globális cégvezető gondolja úgy, hogy a klímacélok eléréséhez kormányzati ösztönzésre lesz szükség. Háromnegyedük úgy látja, hogy az ENSZ által szervezett novemberi COP26 konferencia megteremti majd a klímaváltozással kapcsolatos prioritást.
A klímaváltozás miatti aggodalmak mellett a cégvezetőket foglalkoztató témák fontossági sorrendjében előbbre kerültek és
a tavalyinál is hangsúlyosabbá váltak a társadalmi kérdések, például a vállalati felelősségvállalás vagy a munkaerő értékének védelme.
A megkérdezett vállalatvezetők érzékelik az elvárásokat, 71 százalékuk véli úgy, hogy
a vezérigazgatók személyes felelősséggel tartoznak a társadalmi célok teljesítéséért is.
A változások mögött egyértelműen az érintetti körök (stakeholder csoportok) elvárásainak átalakulása és erejük növekedése áll – foglalja össze a fentieket Rakó Ágnes, a KPMG ESG partnere. „Az ESG szempontrendszer vállalati stratégiákra és működésre gyakorolt ereje legkésőbb a járvány miatti lezárások alatt minden eddiginél világosabbá vált és szerepe exponenciálisan növekedett. Annál is inkább mert a világ a „tulajdonosi kapitalizmus”-ból egyértelműen a „stakeholder kapitalizmus” felé halad”- tette hozzá Rakó Ágnes és kiemelte, hogy „a KPMG a napokban jelentette be, hogy ESG tudása és képességei mentén új kompetencia – központot hozott létre, ahonnan még szakszerűbben, integrált és komplex módon tudja a cég kiszolgálni ESG témában ügyfeleit”.
A fenntarthatóságra való törekedés, a küldetés vezérelt cselekvés javít a vállalati teljesítményen.
A gyorsan növekvő szervezetek vezérigazgatóinak 52 százaléka látja úgy, hogy ilyen programjaik javítják a pénzügyi teljesítményt – ugyanez az érték az összes megkérdezett körében mindössze 37 százalék. A munkavállalói csoportok már a válság előtt is erősek voltak, mivel a jól képzett munkaerőre nagyon nagy az igény – ez a várható globális növekedést figyelembe véve így is marad.
A forrásbevonásban hihetetlen erővel nyer teret a fenntarthatósági szempont:
a zöld kötvényekre sokkal nagyobb a kereslet, a zöld feltételekhez kötött hitelek feltételei sokkal kedvezőbbek, és a befektetők is a fenntarthatóságban meggyőző eredményeket felmutató cégeket keresik.
A kutatás azt is megállapította, hogy
a vállalati célok, a cég által képviselt értékek, a közösségekre és a világra gyakorolt hatás
a vezérigazgatók 74 százaléka számára jelent hajtóerőt az érdekeltek (vevők, munkavállalók, befektetők és a közösségek) igényeinek kielégítésében. 2020 elejéhez képest 10 százalékponttal nőtt azoknak az aránya, akik a döntéshozatalba beépítik a hosszútávú értékteremtés szempontjait is. A cégvezetők 86 százaléka állította, hogy a vállalati célok jelentős hatással vannak a tőkeallokációra és a nem organikus (felvásárlási jellegű) növekedési stratégiára.
A várható növekedés másik két vezérlőelve a
digitalizáció és a partnerségek kialakítása
(azon belül is a felvásárlások). A karcsúsítások helyett a cégvezetők a rugalmasságra összpontosítanak, olyan jövőbeli működési modelleket érdemes tehát kialakítaniuk, amelyek a munkaadók és a munkavállalók szempontjából is hatékonyak. 51 százalékuk tervezi pl. közös használatú irodaterek kialakítását, ez a január-februári gyorsjelentés eredményeihez képest 14 százalékos növekedés. A vállalatvezetők 37 százaléka vezetett be hibrid modellt, amelyben a legtöbb munkavállaló heti 2-3 napot távmunkában dolgozik.
A vezérigazgatók
előre szeretnének lépni az innováció terén,
78 százalékuk szerint gyorsítani kellene a beruházásokat,
hogy ők maguk diktálják a kereteket a saját piacukon,
vagy gyorsan reagálni tudjanak a játékszabályok hirtelen változására, akár a diszrupcióra. Ennek eléréséhez a vezérigazgatók 70 százaléka szerint nem elegendőek a saját forrásaik és beruházásaik, a gyors alkalmazkodáshoz
új partnerségekben kell gondolkodniuk.
A forrásbőségen és a szektorokon belüli erősorrendek sűrű változása mellett a technológiai alkalmazkodás kényszere is abba az irányba mutat, hogy egy új felvásárlási hullám előtt állunk – tette hozzá a cég sajtóbeszélgetésén Rózsai Rezső.
“A digitalizáció gyorsulása még inkább előtérbe helyezte a kiberbiztonság kérdését” – mondta Lukács Kornél, a KPMG cyber területért és technológiai tanácsadásért felelős partnere. A kiberbiztonság a KPMG CEO Outlook felmérése szerint az elmúlt években is a legfontosabb fenyegetések között szerepelt, most 2021-ben az első helyen végzett. Ahogy gyorsul a digitalizáció – ezáltal növekszik a kapcsolódási pontok száma, egyre fontosabb a döntéshozatalban a valós idejű adat – úgy nő a kibertámadások sikerének valószínűsége és az általuk okozható kár mértéke, vagyis összességében a kockázat. A biztonság kérdése már a digitális megoldások tervezési fázisában is fontos szerepet játszik.
„Mi a KPMG-ben úgy tekintünk a kiberbiztonságra, mint az üzleti fejlődést elősegítő tényezőre, amely lehetővé teszi ügyfeleink számára, hogy meg tudják teremteni a digitális bizalmat a külső és belső piacaikon önmaguk iránt” – mondta a szakértő.
Négyből három vezérigazgató gondolja úgy, hogy a járvány idején nyomás alá került állami költségvetések miatt szükséges a globális adórendszerben a többoldalú együttműködés. Ennél is nagyobb arányban (77 százalék) vélekednek úgy, hogy a globális minimumadó megnehezíti cégük növekedési elképzeléseinek megvalósítását.
“A globális minimumadóval kapcsolatos bizonytalanságok és várakozások – a részletszabályok kidolgozásáig, elfogadásáig – velünk maradnak, az érintettek esetében már javában zajlik a bevezetésére való felkészülés, hatástanulmányok készítése és ez kiemelt téma marad a közeljövőben” – mondta a sajtótájékoztatón Gódor Mihály, a KPMG transzferárazásért felelős adó partnere. „A cégvezetők egyre inkább úgy vélik, hogy növekszik majd a transzparencia az adózással kapcsolatban és az adózásra aktív hozzájárulásként is tekinthetnek a közös fenntarthatósági célok megvalósításában”. Ezt mutatja, hogy csaknem háromnegyedük szerint adózási gyakorlataik visszahatnak cégük megítélésére, és 69 százalékuk érez erősödő nyomást arra, hogy – a fenntarthatóság iránti elkötelezettségét bizonyítandó – részletesebb információt közöljön az adóteljesítményével kapcsolatosan.
Az adózási ökoszisztéma átalakulását támogatja a
technológiai fejlődés
is. „A digitalizáció az egyik legjobb eszköz arra, hogy az adózók és az adóhatóság partnerekként működjenek együtt és ebből kölcsönös előnyök (egyszerűség, biztonság, kiszámíthatóság, átláthatóság) származzanak” – mondta Srankó Zsolt, a KPMG közvetett adózásért felelős partnere.
Összefoglaló a vezetőkről: a hálózatba-kapcsolt, közösséggel és jó kapcsolatokkal, partnerséggel rendelkező vezetők a sikeres CEO-k, akik küldetés vezéreltek, az embert teszik a középpontba és felelősséget éreznek a környezeti hatásokkal kapcsolatban is. Bíznak a digitalizáció erejében, annak fontosságában akár a környezeti célok érdekében. Tudják, hogy felelősségük van a közös jövőnk iránt, egyaránt fontos számukra a társadalom, a közösségek és a földünk.
Mindeközben hat új partner erősíti 2021. október elsejétől a KPMG magyarországi üzleti tevékenységét, hogy a digitalizáció, az innováció, továbbá az üzleti kompetenciák export tevékenységének előtérbe helyezésével új szintre emelje ügyfelei támogatását.
Bajusz Ádám
Könyvvizsgálat – Ipar, Kereskedelem
Bajusz Ádám 2003 óta dolgozik a KPMG-nél. Okleveles könyvvizsgálói végzettséggel és ACCA képesítéssel rendelkezik, főképp a termelő, kereskedő és az ingatlan üzletágban tevékenykedő társaságok könyvvizsgálatában vesz részt. Szakterülete a magyar számviteli törvény, az IFRS és a HGB alapján összeállított egyedi és konszolidált beszámolók könyvvizsgálata.
Gódor Mihály
Adó- és jogi tanácsadás – Transzferárazás
Gódor Mihály bejegyzett adószakértő, illetve az Igazságügyi Minisztérium által regisztrált igazságügyi szakértő. 2005-ben kezdte karrierjét a KPMG-nél, 2013 óta vezeti a transzferárazásért felelős csoportot. Jelentős szakmai tapasztalatot szerzett nemzetközi vállalatcsoportok részére végzett adótanácsadói szolgáltatások nyújtásában, transzferár-nyilvántartások készítésében, a tervezési és strukturálási szolgáltatások terén valamint rendszeresen képviseli az ügyfeleket az adóhatóság előtt, adóhatósági eljárásokban, bírósági perekben és előzetes ármegállapítási (APA) kérelmek sikeres koordinálásában.
Lukács Kornél
Üzleti tanácsadás – Technology, Cyber Security
Lukács Kornél közgazdász, 2018 óta dolgozik a KPMG-nél igazgatóként, a cyber terület valamint a technology és projektmenedzsment tanácsadás vezetője. Irányításával az elmúlt 3 évben a cyber terület jelentős növekedést ért el a hazai és nemzetközi piacokon, így ez a terület is a KPMG CEE régió elismert tagjává vált. 2004 óta dolgozik IT és menedzsment tanácsadóként a kelet európai régióban. Szakterületei közé tartozik az informatikai és információ biztonsági megoldások / rendszerek bevezetése, rendszer- és szállító kiválasztás; informatikai és információbiztonsági stratégiák kidolgozása, szervezetek, folyamatok kialakítása.
Nagy Zsuzsanna
Könyvvizsgálat – Bank, ESG
Nagy Zsuzsanna 1996-ban csatlakozott a KPMG-hez, az elmúlt időszakban igazgatóként elsősorban nemzetközi tulajdonban lévő bankok, pénzügyi vállalkozások, termelő, szolgáltató, kereskedő cégek éves és egyéb speciális könyvvizsgálatát irányította. A jövőben – eddigi feladatai mellett – a pénzügyi szektor egyik könyvvizsgálati partnereként nagyobb szerepet tölt majd be bankok, valamint befektetési alapok auditjának vezetésében, valamint kiemelten foglalkozik az ESG területekkel, könyvvizsgálati szempontból.
Simonyi Albert
Könyvvizsgálat – Szolgáltató Központok
Simonyi Albert 2003-ban csatlakozott a KPMG-hez, elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a magyarországi KPMG iroda a cégcsoporton belül a szolgáltató központok (SSC) könyvvizsgálatának kompetenciaközpontjává vált. Több nagy nemzetközi tender elnyerésében vett részt, aktívan segítve ezzel az üzletág fejlődését. E mellett az audit üzletág COO-jaként felel az audit terület operációjának fontos területeiért. Jövőben mindkét feladatát megtartva a globális Statutory Audit Center of Excellence terület munkáját is támogatja.
Srankó Zsolt
Adó- és jogi tanácsadás – Közvetett adózás
Srankó Zsolt jogász, okleveles adótanácsadó, 2007 óta foglalkozik adótanácsadással és adóügyviteli szolgáltatásokkal. Elismert szakértő tranzakciók adókezelésének tervezésében, adózási folyamatok fejlesztésében és áfatechnológiai megoldások bevezetésében. Az elmúlt hat évben kiemelkedő szerepet vállalt a KPMG közvetett adótanácsadási szolgáltatásainak fejlesztésében, 2019 júniusa óta jelentős növekedés mellett vezeti ezt a szolgáltatási ágat számos új ügyfélkapcsolat és új szolgáltatás kialakításával.
( onBRANDS )