A leggyakrabban adott munkáltatói támogatások helyett másokat részesítenének előnyben a dolgozók – derült ki a Merlotworks és a Dialogue Creatives 2022 szeptemberében végzett kutatásából. A felmérésből az is jól látható, hogy a ma már nem olyan elterjedt és a munkáltatók által nem használt ruhapénz ugyanakkor kifejezetten népszerű a dolgozók körében. A Scale Research kutatócég közreműködésével, csaknem 1500 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív kutatás három munkavállalói csoport esetében vizsgálta meg, milyen béren kívüli juttatásokat tartanak hasznosnak és melyek azok, amelyekről könnyebben lemondanának. Ezek mellett rákérdezett arra is, hogy mennyire érzik biztosnak munkahelyüket, vagy hogy milyen messze költöznének egy jelenleginél jobb állásért.
A conjoint kutatásban vizsgált munkavállalói csoportok:
• Fehér gallérosok – szellemi munkát végzők
• Rózsaszín gallérosok – eredetileg nőinek számító titkári, nem hivatásos irodai pozíciókban
dolgozók, de jelentése mostanra változott, hiszen férfiak is töltenek be ilyen munkaköröket
• Kék gallérosok – fizikai munkából élők
Kik azok a rózsaszín gallérosok?
Olyan pozíciókban dolgozókat jelöl, akik nem fehér galléros, de nem is kék galléros munkát
végeznek. A rózsaszín galléros kifejezést olyan munkakörökre használják, amelyek közép- vagy felsőfokú végzettséget igényelnek, és jellemzően különböző cégek hálózataiban vagy
kereskedelmi egységekben végzett irodai- vagy ügyfélkiszolgáláshoz kapcsolódnak.
„Ez a fogalom még nem terjedt el szélesebb körben az üzleti körökben, azonban a kutatási
módszertanban már számoltunk vele, mivel más munkaerőpiaci kihívásokkal és
szegmentációval kell megküzdeni, ha ilyen munkakörbe keres az adott vállalat munkavállalót” – mondta Pataky Piroska, a Merlotworks partnere. A legnagyobb hiány a rózsaszín galléros munkavállalók között a kereskedelmi bolthálózatokban, ügyfélkiszolgálási funkciókban jelentkezik, legyen az egy ruhaboltban pénztárosi, képzett eladói munka, vagy akár egy telekommunikációs cég bolthálózatában ügyfélkiszolgálás.
A komoly kihívásokkal szembenéző piaci helyzettől függetlenül is fontos kérdés, hogy
egy vállalkozás hogyan alakítja ki a béren kívüli juttatások rendszerét,
hogy az optimálisan szolgálja a dolgozók igényeit. Ez a kérdéskör most különösen aktuális: egyes cégek kénytelenek lesznek az erre fordított forrásaikat csökkenteni, másoknak pedig az jelenti a legnagyobb fejtörést, hogy mi alapján állítsák össze munkavállalóik számára a megfelelő juttatási csomagot, hogy minél jobban tudják őket támogatni az egyre nehezedő gazdasági helyzetben.
„Kutatásunk célja az volt, hogy ne kelljen további felméréseket végezni egy munkaadónak, ha arról szeretne dönteni, hogy milyen munkavállalói juttatáscsomagot kínáljon dolgozóinak. Egy olyan preferencia-alapú modellt állítottuk össze, amely alkalmas arra, hogy bármilyen cégről vagy vállalkozásról legyen szó, megadja számukra azokra az alapvető kérdésekre a választ, amelyek segíthetik a béren kívüli juttatásokat érintő döntéshozatalt” – mondta Maklári István, a Merlotworks partnere.
Melyek a legnépszerűbb munkáltatói juttatások?
A felmérésben vizsgált hét juttatáscsoport, melynek hasznosságát szondázták a munkavállalók körében:
• Egészséggel kapcsolatos juttatások
• Irodába járáshoz és utazáshoz köthető támogatások
• Extra fizetett szabadnap
• Céges hitel, kölcsön
• Otthoni munkavégzéshez kapcsolódó támogatás
• Szakmai fejlődéshez kötődő támogatás
• Gyerekhez, családhoz kapcsolódó juttatások
A kutatás szerint a fehér gallérosok számára a céges hitel, az egészséggel kapcsolatos juttatások és a szakmai fejlődéshez kötődő támogatás kapta a legnagyobb hasznosságot. A rózsaszín gallérosok számára pedig az egészséggel, a szakmai fejlődéshez kötődő és az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos támogatások a leginkább vonzóak. A kék gallérosok körében a céges hitel lehetősége és a szakmai fejlődéssel kapcsolatos támogatások bizonyultak a legnépszerűbbnek.
A fenti adatokból jól látszik, hogy nincs kiugró különbség a három típusú munkavállalói csoport között juttatási preferencia tekintetében, hasonló béren kívüli juttatásokat értékelnek hasznosnak.
Így vélekednek a dolgozók a leggyakrabban adott béren kívüli juttatásokról
A felmérésben a juttatási csoportokon belül alkategóriákat is létrehoztak és vizsgáltak, hogy még pontosabban kirajzolódjon, melyek a munkavállalók számára leginkább, illetve legkevésbé hasznos juttatások. Az alkategóriákban elhelyeztek olyan lehetőségeket is, melyeket ma a munkáltatók jellemzően nem adnak a dolgozóknak, mint például az irodába járáshoz és utazáshoz köthető támogatásokon belül a ruhapénz. Míg a fehér gallérosok számára a bérlettámogatás és a ruhapénz jelenti a legnagyobb hasznosságot az irodába járáshoz kapcsolódó juttatások közül, addig a rózsaszín gallérosoknak a közösségi autó/roller/bicikli bérlési lehetőség támogatása és a ruhapénz. A kék gallérosok körében pedig a bérlet, a ruhapénz és a közösségi közlekedési eszköz bérlés támogatása bizonyult népszerűnek.
A Merlotworks és a Dialogue Creatives közös kutatásában kitért annak vizsgálatára is, hogy jelenleg mely béren kívüli juttatási formákat biztosítják jellemzően a cégek dolgozóik számára, és ezeket hogyan értékelik a munkavállalók. A munkavállalók számára a munkaadók által leggyakrabban biztosított öt juttatás közül csak két elem, a továbbképzési és az iskolakezdési támogatás bizonyult igazán vonzónak, a másik hármat viszont a kevésbé hasznosak közé sorolták. Ugyanakkor a már nem annyira elterjedt ruhapénzt
minden munkavállalói csoport szívesen látná a béren kívüli juttatási csomagjában, csakúgy, mint az egyszeri tréningeket vagy a bérlettámogatást.
Mennyire érzik biztonságban magukat a munkavállalók?
Az egyre nehezedő gazdasági helyzet következményeként munkahelyek biztonsága is veszélybe kerülhet, illetve a közelgő kihívások egy új jelenséget is hozhatnak a munkaerőpiacon: egyes cégek úgy fognak leépíteni, hogy közben toboroznak. Egy ilyen helyzetben a munkáltatóknak három kör – az elbocsátandó munkavállalók, a maradók és a toborzandó célközönség – szempontjait is figyelembe kell venniük, ami komplex feladatot jelent. Ennek kezelésében hatékony megoldás az adatalapú döntéshozatal, amely felméri és reagál az érintettek igényeire. A conjoint elemzéssel felállított modell képes az ilyen és ehhez hasonló speciális munkáltatói kérdésekre is választ adni, és támogatni a megfelelő munkáltatói stratégia kialakítását. 2020 májusában és 2021 januárjában a munkavállalók kicsit több mint 20 százaléka (Policy Agenda a Friedrich Ebert Alapítvány és a Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízásából készített 2020. májusi és 2021. februári kutatása)
félt attól, hogy az elkövetkező fél évben elveszítheti munkahelyét. A Merlotworks és a Dialogue Creatives friss kutatása szerint ez a szám több mint duplájára ugrott. A felmérésben megkérdezett munkavállalók 49 százaléka fél ugyanis attól, hogy az elkövetkező 6 hónapban megszűnik a munkája. A kék gallérosok körében magasabb az erősen szorongók aránya, mint a másik két munkavállalói csoportban. A gyereket nevelő és nem nevelő munkavállalók csoportjai, vagy a munkatapasztalat
mértéke szerinti csoportok között e tekintetben nem rajzolódott ki szignifikáns eltérés.
A magyar munkavállalók többsége költözne egy jobb állásért
A legtöbben talán azt gondolják, hogy a magyar munkavállalók mobilitása alacsony, legyen szó országon belüli vagy kívüli költözésről. A Merlotworks és a Dialogue Creatives országos, reprezentatív kutatása rácáfol erre a hiedelemre. A megkérdezettek 62 százaléka elköltözne mostani otthonából egy jobb állásért – igaz, nem mindenki vállalna nagyobb távolságot ebben a tekintetben.
„Az nem kérdés, hogy a megváltozott piaci helyzet érinti-e a cégeket, vállalkozásokat, különbség egyedül abban lehet, hogy milyen mértékben és területeken kényszerülnek racionalizálni a működésüket, illetve, hogy ehhez milyen eszközök és lehetőségek állnak rendelkezésükre. A válság hatásai a munkavállalók számára is kézzelfoghatók. A cégek érdeke, hogy ezeket is kezeljék, hogy minimalizálni tudják a hatékonyságra, termelékenységre és a munkáltatói márka reputációjára gyakorolt esetleges negatív hatásokat. Az adatalapú döntéshozatal fontos szerepet játszhat ebben” – összegezte a conjoint elemzés felhasználási területeit Maklári István.
( onBRANDS )