A teljes, 4 évnél idősebb népesség tagjai 2022 harmadik negyedévében naponta átlagosan 4 óra 31 percet tévéztek, csaknem ugyanannyit, mint egy évvel korábban. A 4-17 évesek naponta átlagosan 2 óra 43 percet – mintegy 8 perccel több időt – töltöttek a képernyők előtt, mint tavaly. Ezzel szemben a 18-49 évesek napi átlagos tévénézési ideje 3 óra 24 perc volt, ami 2,5 perccel volt kevesebb, mint tavaly, de 2 perccel több, mint 2020-ban. Az 50 év feletti korosztály 6 óra 16 percet tévézett egy átlagos napon, ez mintegy 3, illetve 2 perccel volt kevesebb, mint tavaly és 2020-ban. Az elért nézők száma – akik egy átlagos napon legalább egy percet tévéztek – a tavalyi 6,03 millióról 5,92 millióra mérséklődött az idei harmadik negyedévben, ugyanakkor, aki a tévénézés mellett döntött, naponta átlagosan 6 óra 42 percet el is töltött a képernyő előtt, ami 2 perccel több mint egy évvel korábban.
A napi átlagos tévénézési idő életkor és iskolázottság szerint meglehetősen széles skálán mozgott: 2022. július – szeptember közötti időszakban ezúttal is a 15-29 éves korosztály tévézett a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 11 percet, ami 9 perccel kevesebb, mint tavaly, a legintenzívebb tévénézők pedig jellemzően a 60 év felettiek, ahol egy fő naponta átlagosan 7 óra 1 percet töltött a képernyők előtt, amely 3 perces csökkenést jelent tavalyhoz képest. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévénézési ideje a legalacsonyabb: 3 óra 50 perc, amely 6 perccel kevesebb, mint egy évvel korábban. Nemek tekintetében kissé csökkent a különbség: a hölgyek 5 perccel kevesebbet, a férfiak 5 perccel többet tévéztek, de így is megmaradt a hölgyek előnye, akik 4 óra 45 percet töltöttek a képernyő előtt, míg a férfiak tévénézési ideje 4 óra 17 perc volt.
Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de
továbbra is az a jellemző, hogy a tévéműsorokat a sugárzással egy időben tekintjük meg,
míg a rögzített műsorok késletetett visszanézése, más szóval az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható. 2022 harmadik negyedéve során a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,9%-át, átlagosan 5 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül). A TSV aránya a 4-17 és a 18-49 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2,3% illetve 2,2%-ot tett hozzá a késleltetett, sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása, míg az 50 felettieknél ez az arány csupán 1,6% volt.
A Nielsen adatbázisában 2019 áprilisa óta elérhetők a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatai életkor és nemek szerinti bontásban – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. 2022 harmadik negyedévének adatai alapján a vendégek átlagosan közel 2 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében az átlagnál nagyobb arányú volt a vendégnézés: az ugyanilyen korú vendégek 6 perccel egészítették ki az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejét, a 18-49 éveseknél 1,5 percet, az 50 felettieknél pedig csupán fél percet tettek hozzá a vendégek a nézési időhöz.
Tematikus csatornák közönsége a 4 évnél idősebb népesség körében
A tévénézésre szánt időnk 36,1%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (23 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 117 csatornából- Ideértve a DVD/video-t, a külföldi csatornákat, egyéb képernyőhasználatot tömörítő “Egyéb” kategóriát) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 4,4 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 9 percet töltött el ezeken a csatornákon. ( Az adott csatorna vagy csatorna-csoport által legalább 1 percig elért nézők átlagos nézett ideje (ATS – average time spent) ) A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő közel 10 százalékát képviselték, és naponta átlagosan 1,9 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 52 percet szántak a nézésükre.
Hasonló arányt képviseltek a filmcsatornák is: a napi tévénézési idő 10,3 százalékát fedték le, naponta átlagosan 2,4 millió nézőhöz jutottak el, és egy néző átlagosan 1 óra 38 percet töltött el velük.
A hírcsatornák esetében továbbra is érezhető a háború, és az ebből adódó fokozottabb érdeklődés a hírműsorok iránt. Együttesen 8,8%-os közönségarányt mondhattak magukénak, ami 1,5 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Napi átlagos elérésük 2,22 millió fő volt, ami alig magasabb tavalyhoz képest (2,21 millió), ugyanakkor az elért nézők naponta átlagosan 13 perccel több időt – 1 óra 34 percet – szántak a hírcsatornák műsoraira.
A teljes népességen belül a gyerekcsatornák a tévénézési idő 5%-át tették ki az idei harmadik negyedévben, napi elérésük a tavaly mért 1,25 millióról 1,13 millió főre mérséklődött, ugyanakkor az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 42 percet fordítottak rájuk, ami 5 perccel több, mint 1 évvel korábban. A 4-17 évesek körében a tévénézési idő harmadát képviselték a gyerekcsatornák, naponta mintegy 380 ezer gyermeket értek el legalább 1 percre, és egy elért gyermek 2 óra 45 percet töltött el a nézésükkel.
A sportcsatornák közönségaránya 4,6% volt 2022 harmadik negyedében (férfiak esetében a tévénézési idő 7,3%-át tette ki), amely 0,8 százalékponttal alacsonyabb tavalyhoz képest. Naponta átlagosan 1,39 millió nézőt értek el, ami 148 ezerrel kevesebb, mint tavaly, és egy elért néző 4 perccel kevesebbet, naponta átlagosan 1 óra 13 percet szánt rájuk.
Az ismeretterjesztő csatornák 6,3%-ot, az életmód csatornák 3,5%-ot, a zenecsatornák pedig 1,1%-ot képviseltek a tévénézési időből, ami mindhárom kategória esetében 2-3 százalékpontos csökkenést jelent 2021. harmadik negyedévéhez képest.
Az „Egyéb” gyűjtőkategória magában foglalja a külföldi csatornák mellett a videójáték (pl. XBOX, Playstation) használatot, a tévékészülékhez csatlakoztatott asztali számítógép, laptop, tablet vagy okostelefon használatot, tévékészülék USB portján keresztül történő tartalomfogyasztást, SmartTV funkciókat, vagy éppen a különböző előfizetéses streaming szolgáltatások igénybevételét is. Ez a kategória a teljes, 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő lakosság tévénézési idejének 14,9%-át képviselte 2022 harmadik három hónapjában, ami 2,1 százalékpontos növekedést jelent 2021-hez képest. Naponta átlagosan 4,56 millió néző töltött el legalább 1 percet az egyéb tartalmak megtekintésével, ez pedig mintegy 52 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Egy elért néző átlagosan 1 óra 16 percet fordított az ezen kategóriában foglalt tartalmakra, amely 9 perccel több, mint 2021 második negyedében. Fontos megjegyeznünk, hogy ezek az értékek, arányok az egyes korosztályok, illetve nemek tekintetében jelentős mértékben is eltérhetnek, eltolódhatnak. Érdemes megemlíteni, hogy a 18 év alattiak esetében az Egyéb kategória tévénézési időből való részesedése a tavaly mért 31,2%-ról idén elérte a 38,1%-ot, tehát a gyerekek már több időt fordítottak az egyéb tartalmakra, mint a gyerekcsatornákra 2022 harmadik negyedévében.
Műsorfogyasztás a 4 évnél idősebb népesség körében
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően, de a szokásos trendek szerint alakultak a Nielsen Közönségmérés Kft. által a vizsgált időszakban műsorszinten mért csatornák körében.
A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció” (A “nem zenés fikció” kategória elemei: 1. Fikció gyerekeknek; 2. Animáció gyerekeknek; 3. Animáció felnőtteknek; 4. Irodalmi művek előadása; 5. Színházi közvetítés (nem zenés); 6. TV-film, TV-játék; 7. Szappanopera, telenovela; 8. Sorozat (folytatásos); 9. Sorozat (önálló); 10. Egyéb fikció, dráma) kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 29%-át képviselték, míg a műsorfogyasztási időnkből 25,7%-ban részesedtek.
A mozifilmek a műsoridőből 10,3%-ban részesedtek, és a szórakoztató műsorok aránya is közel ugyanennyi (9,9%) volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból a filmek ezúttal is magasabb arányt – 14,2%-ot képviseltek, míg a szórakoztató műsorok 10%-ot mondhattak magukénak.
A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematikába tartozó műsoroknál – a hírcsatornákhoz hasonlóan – szintén érezhető volt a háború és az ezzel kapcsolatos gazdasági, politikai események hatása: míg ezek a műsorok a szokásos trendeknek megfelelően viszonylag csekély, 2,9%-ot tettek ki a műsoridőből, addig a műsorfogyasztási időből ennek több mint négyszeresét – 12,2%-ot – szántunk a hírműsorokra, amely közel 2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban (10,4%). A kissé könnyedebb „információ” kategória a hírekéhez hasonló arányt, 2,4%-ot képviselt a műsoridőből, míg a fogyasztásban ennek dupláját, 4,6%-át képviselte.
A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória stabilan a műsoridő egynegyedét tette ki, és a műsorfogyasztásunk több mint egyötödét ezen tartalmak megtekintésével töltöttük (21,4%). Ily módon ez a második legtöbbet fogyasztott műsorkategória a TV fikciók/sorozatok után, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket, stb. A TV fikciók, a filmek, a szórakoztató tartalmak és hírműsorok ezen kategóriával kiegészülve együttesen a műsorfogyasztás 83,5%-át fedték le az idei harmadik negyedévben. A fennmaradó 16,5%-on osztoztak az információs, a sport-, az ismeretterjesztő és a zenei műsorok.
A sportműsorok a sugárzási idő 5,3%-át (férfiak esetében 8,3%-át) képviselték: ez 2 százalékponttal alacsonyabb tavalyhoz képest (7%), amikor a Covid miatt elmaradt Olimpiai játékok pótlólagosan megrendezésre kerülhettek.
Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése a szokásos trendekhez illeszkedve 9,7% volt, ami nagyságrendileg megegyezik a TV-ben sugárzott mozifilmek, illetve a szórakoztató műsorok arányával, de a fogyasztási arányuk ennek fele, vagyis 4,6% volt.
Reklámok világa
A sugárzott reklámok napi átlagos száma a Covid első hullámát követően, vagyis 2020 harmadik negyedévében lényegesen kevesebb volt a korábbi évekhez képest, de egy évvel később már vissza is tért a korábbi trendekhez, sőt jelentősen meg is haladta a járvány előtti értéket. 2022. július 1 – szeptember 30. között naponta átlagosan 42 414 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpot szinten vizsgált csatornákon, amely mintegy 1 663 db reklámfilmmel kevesebb 2021 ugyanezen időszakához képest, ugyanakkor 5 836 db reklámmal több, mint 2 évvel korábban, a járvány első hullámának lecsengése után.
Egy fő naponta átlagosan 32 percnyi tévéreklámot látott 2022 harmadik negyedévében, ami napi 140 db reklámfilmnek felelt meg. Ez 1 db reklámfilmmel több, időt tekintve pedig 1 perccel kevesebb, mint 2021 azonos időszakában, míg 2020-hoz képest 2 perces növekedést és +18 megtekintett reklámfilmet jelentett.
A reklámfilmek által naponta elért nézők átlagos száma továbbra is csökkenő tendenciát mutat: 2022 harmadik negyedében 5,32 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, amely 194 ezerrel kevesebb, mint 2021-ben, és 359 ezerrel kevesebb, mint 2 évvel korábban. A teljes, össz-tévépiaci GRP értéke idén 804 ezer volt, ami 11,5 ezerrel kevesebb, mint tavaly, ugyanakkor 84 ezerrel több, mint 2 évvel korábban, a járványidőszak kezdetén.
A 2022 harmadik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján (A Nielsen Közönségmérés Kft. által a vizsgált időszakban szpot szinten mért csatornák körében, az összes hirdetői szektor figyelembe vételével.) a különböző termékosztályok nézettség (GRP) szerinti hirdetési rangsorában a „Fájdalomcsillapító/nyugtató” termékosztálya áll az első helyen, ezt követik az „Élelmiszerkereskedelem” valamint az ”Egyéb gyógyhatású készítmények” termékosztályának televíziós hirdetései.
( onBRANDS )