Régiós vonatkozásban átlagosan teljesítenek az exportpiacokon a hazai kis- és középvállalkozások, ugyanakkor összességében továbbra is csupán alig több mint 5 százalékuk értékesíti termékeit vagy szolgáltatásait külföldön. Mivel
az ország gazdasági teljesítménye és növekedése szempontjából kulcskérdés a kkv-k versenyképességének fejlesztése,
olyan ösztönzőket kell nyújtani számukra, melyek valóban hozzájárulnak az exportsikerekhez. Miért nem érdemes lebecsülni az üzleti networking értékét és hogyan lehet működő kapcsolatokhoz jutni a nemzetközi színtéren? A válaszokat a BNI nemzetközi üzleti közösség hazai vezetője, Avidor András, és a szervezet madridi globális konferenciáján résztvevő hazai vállalkozások segítenek megtalálni.
Miközben a koronavírus-járvány váratlan mértékben megdobta a globális exporttevékenységet, az azt követő energiaválság, nyersanyaghiány és háborús konfliktusok jelentősen visszavetették a termékek és szolgáltatások kiviteléhez kapcsolódó üzleti törekvéseket. Hazánkban ugyanakkor ez év szeptemberében 1,3 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi többlet, ez az előző hónaphoz viszonyítva 13 százalékos növekedést jelent exportoldalon. A 36 ezer aktív magyar exportőr vállalat közül 17 ezer mikrovállalkozás, közel 11 ezer kisvállalkozás és 3900 középvállalkozás található, ami ugyan megfelel a régiós átlagnak, ugyanakkor gazdaságunkat nem mozdítja igazán előre.
„Sok cégnél látható az, hogy hiába van meg az innovatív szemlélet és a nemzetközileg is versenyképes ötletek, termékek vagy szolgáltatások, mégis egyedül érzik magukat, és rengeteg akadályba ütköznek a külpiacokon. Az üzleti networking és a közösség ereje segíthetnek legyőzni ezeket a nehézségeket” – mondja Avidor András, a BNI Magyarország alapítója és vezetője.
Belépő kell a nemzetközi vérkeringésbe
A külpiacra lépés tehát még a mai globalizált világunkban is rengeteg buktatót rejt magában. Első lépésként persze szükséges a termékek, szolgáltatások, vagy éppen a kapcsolódó ellátási lánc és az értékesítési gyakorlatok átalakítása az új kihívásoknak megfelelően, ugyanakkor a cégek többsége ennél sokkal egyszerűbb és nyilvánvalóbb problémákkal szembesül.
A kulturális és nyelvi korlátok mellett sokszor gondot jelent a fizikai távolságok leküzdése,
de számos kkv számol be arról, hogy már a kezdeti tárgyalásokon is rosszabb alkupozícióból indul, mint a helyi vállalkozások. Ezen kezdeti nehézségek leküzdésében tud fontos tényező lenni, hogy az exportőr cégnek vannak-e az adott piacot ismerő, ott jól működő üzleti kapcsolatokkal rendelkező partnerei. Ezzel kapcsolatos tapasztalataikat néhány, külpiacokon már sikeres magyar BNI tag osztotta meg a szemléletformálás jegyében.
„Cégünk már több mint 15 éve foglalkozik raklapok forgalmazásával, és bár eddig szinte csak Magyarországon értékesítettünk, számos multinacionális céggel működünk együtt, így természetesen jött az igény, hogy külföldre is szállítsunk. Ennek nyomán fogalmazódott meg bennünk, hogy más országban vagy akár régióban is legyen telephelyünk. Mi gyakorlatilag a kezdetek óta BNI-tagok vagyunk, így éppen jókor jött a lehetőség, hogy novemberben részt vegyünk a szervezet madridi globális konferenciáján. A fő cél nem kereskedelmi partnerek keresése volt, sokkal inkább szerettünk volna olyan kapcsolatokat szerezni, akiken keresztül megismerhetjük a kiszemelt piacok viszonyait, a szabályozói környezetet. Ez a törekvésünk sikerrel is járt, úgyhogy ennek tudatában tervezhetjük a következő lépéseket” – mesél tapasztalatairól Fath Ákos, a P&P Budafok Kft. operatív igazgatója.
A BNI nemzetközi üzleti közösséget 40 éve alapították az Egyesült Államokban, a magyar tagszervezet pedig 2008 óta működik, ma már közel 1100 hazai vállalat részvételével. Ezalatt az idő alatt a hálózat tagjai összesen 40 milliárd forint többletbevételt generáltak egymásnak csak Magyarországon, pusztán a kapcsolati tőke erejével. Ugyanakkor még ennél is messzebb mutató és kézzelfogható haszna van annak, hogy a közös rendezvényeken és globális találkozókon gyümölcsöző együttműködések születnek, hiszen ezáltal újabb és újabb piacok és üzleti szegmensek képviselői csatlakoznak az üzleti közösséghez. A BNI berkein belül egyébként speciálisan egyes régiókhoz, országokhoz vagy éppen szakterületekhez kapcsolódó csoportok is működnek, így egészen célirányosan lehet elindulni az üzletszerzés útján is.
„A mi helyzetünk annyiban érdekes, hogy közvetítő és kölcsönző cégként mi tulajdonképpen munkaerőt viszünk külföldre, illetve hozunk be partnereink számára. Interkontinentális HR szolgáltató vagyunk, mely a magyar piacon 20, nemzetközi piacon pedig 6 éve működik. Az utóbbi években kifejezetten aktívak vagyunk a német nyelvterületen (Németországban és Ausztriában), és bár ezalatt megéltünk nehézségeket, de szeretnénk tovább erősíteni pozíciónkat, valamint újabb országokban megjelenni. Ez a mi területünkön nem egyszerű, de sok segítséget kaptunk a BNI-tól, és a madridi eseményről nem csak potenciális partnerkapcsolatokkal, illetve a kiszemelt piacokon működő közvetítő cégek kontaktjaival tértünk haza, de a szervezet német országigazgatójától személyes ajánlásokat kaptunk olyan csoportokhoz, melyek nagyban támogathatnak minket üzleti terveink megvalósításában” – teszi hozzá Pataki Balázs, az euJobs HR-Group junior stratégiai partnere.
A BNI csak Magyarországon közel 2.400 üzleti eseményt szervez évente, és idén sem ért még véget a networking szezon. December 1-jén a pécsi Lions Club által működtetett és fenntartott Szülőszállásnak gyűjthetnek adományokat a magyar kkv-k, hogy szebbé varázsolják a beteg gyerekek és szüleik karácsonyát, december 8-án pedig az Országos Networking Gálán ünnepelhetik meg a BNI 15 éves születésnapját és a közösen elért sikereket.
( onBRANDS )