Az online élelmiszer-bevásárlás az egyéni autóssal szemben már jelenleg is akár 12,5 százalékkal kevesebb károsanyag-kibocsátással jár, a klímaváltozás megfékezése azonban még több olyan megoldást követel az e-kereskedelem szereplőitől, amelyek gyorsan és hatékonyan képesek minimalizálni a környezetre gyakorolt hatásaikat.
Ilyen a mesterségesintelligencia-alapú futárkoordináció és útvonaltervezés, a közúti forgalom előrejelzése, az alternatív meghajtású járműflotta, valamint a fenntartható csomagolóanyagok szélesebb körű használata. A Föld napja alkalmából az utolsó kilométeres futárszolgáltatásokat nyújtó DODO összegyűjtötte, hogyan járul hozzá a környezetbarátabb házhoz szállításhoz, továbbá megosztja, mire lehet szükség a még fenntarthatóbb városi logisztikához.
A környezettudatosságra és a fenntarthatóbb működésre irányuló törekvések ma már szinte valamennyi iparágban megjelennek. A logisztika környezetre gyakorolt hatásának csökkentése egyre sürgetőbb, főként annak fényében, hogy a házhoz szállítási igény ugrásszerű növekedésével a nagyvárosokban előreláthatóan 2030-ra akár több mint 30 százalékkal megemelkedhet a károsanyag-kibocsátás. Az utolsó kilométeres házhoz szállítás úttörője, a DODO élen jár az olyan fenntarthatóságot szolgáló logisztikai innovációk terén, amelyek már rövid távon is pozitív változásokat idézhetnek elő.
Hogyan lehet a mindennapokban fenntarthatóbbá tenni az élelmiszer-bevásárlást?
Vegyünk egy egyszerű példát. Egy család heti háromszor megy autóval bevásárolni, alkalmanként átlagosan 20 kilométeres távot tesz meg. Ez havi szinten 12 bevásárlást, 240 megtett kilométert és átlagosan 24 liter üzemanyag fogyasztását jelenti, amely 40 kilogramm szén-dioxid kibocsátással jár. A DODO az utolsó kilométeres logisztikának köszönhetően ugyanezen paraméterekkel mintegy 150 bevásárlást tud lebonyolítani, amivel a havi családi autós bevásárlásoknál 12,5-szer környezetbarátabb megoldást kínál.
A házhoz szállítás környezetre gyakorolt hatásakor érdemes figyelembe venni a kiszállított termékek csomagolóanyagait is, egy átlagos élelmiszer-bevásárlásnál ugyanis akár 8-10 műanyag zacskóval is számolni kell. Ezek visszagyűjtésével, újrahasznosításával vagy környezetbarát csomagolóanyagok használatával is csökkenthető a logisztikai karbonlábnyom.
Technológiai innovációkkal az élhetőbb városokért
Egyre nagyobb figyelmet kap a környezetvédelem és a fenntarthatóság, az elmúlt években a házhoz szállítási lehetőségek megválasztásánál is kiemelt vásárlói tényezőként szerepelnek. Ezt támasztja alá a DODO reprezentatív magyarországi kutatása is, a válaszadók jelentős része, több mint 40 százaléka, mérlegeli ugyanis rendelése során a környezetbarát szállítási módot. Annak érdekében, hogy a logisztikai vállalatok csökkentsék a környezetre gyakorolt hatásukat, rövidebb és gyorsabb szállítási útvonalakkal, flottájuk kihasználtságának növelésével és alternatív meghajtású járművek alkalmazásával tehetik a legtöbbet. Az ilyen jellegű fenntarthatósági intézkedések bevezetésében pedig nélkülözhetetlen a mesterséges intelligencia- és az adatalapú logisztikai rendszerek használata.
Az utolsó kilométeres városi logisztikai szolgáltatásokat kínáló DODO számára rendkívül fontos, hogy működését ne csupán hatékonyabbá, de fenntarthatóbbá is tegye. A házhoz szállítást az útvonalak optimalizálásán túl, több megrendelés kiszállítása egyazon útvonalon, saját fejlesztésű mesterséges intelligencia alapú rendelés-előrejelző modelljével, a zónalogisztika bevezetésével, továbbá alternatív meghajtású járművekkel teszi eredményesebbé, gyorsabbá és környezetbarátabbá.
Az AI megrendelés-előrejelző modellje, amelyet a DODO tavaly indított el, mindössze 10 százalék alatti hibaaránnyal képes megjósolni egy adott terület vásárlói megrendeléseinek mennyiségét két héttel, órára pontosan, a mesterséges intelligencia által gyűjtött adatoknak és a gépi tanulásnak köszönhetően. Használatával egy adott területen belül könnyebbé válik a megfelelő számú jármű és futár hatékony elosztása, továbbá az útvonalak tervezése, hiszen nem csak az aktuális helyzetet, hanem a következő órák és napok alakulását is figyelembe lehet venni. Ezzel a tulajdonságával pedig nagyban hozzájárul a környezetbarátabb és zökkenőmentesebb városi közlekedéshez.
A zónalogisztika a járművek és megrendelések egy adott területen belüli megosztásának elvén működik. Fő célja a városi forgalom csökkentése, továbbá a kiszállítás és a járműflotta racionalizálása. A koncepcióban minden város külön zónaként vagy zónacsoportként működik. A DODO saját fejlesztésű, adatvezérelt és mesterséges intelligencia alapú logisztikai platformja, a GAIA számításainak köszönhetően maximalizálható a járművek kihasználtsága, így a futárok úgy dolgoznak, hogy sosem szállítanak feleslegesen „levegőt”. A zónalogisztika koncepcióját a DODO-nál 2023 nyarán kezdték el alkalmazni, elveit pedig fokozatosan terjesztik ki a különböző szegmensekhez tartozó ügyfeleik szállítási szolgáltatásaira.
A városi közlekedés zöldebbé válása érdekében a DODO új szállítási lehetőségeket is tesztel. Ennek megfelelően a vállalat folyamatosan növeli alternatív üzemanyag-meghajtású járműveinek számát, beleértve a CNG üzemű autókat és elektromos járműveket, köztük hibrid autókat, kerékpárokat és robogókat. Az elektromos meghajtású flották térhódítása elsősorban a rendelkezésre álló töltő-infrastruktúrától függ, amennyiben fokozódna az elektromos töltőpontok sűrűsége, a logisztikában is több elektromos járművet lehetne alkalmazni, amely hosszú távon szinte nullára csökkentené a kiszállításból adódó károsanyag-kibocsátást.
Fenntartható logisztikai megoldásaival az aznapi kiszállításra specializálódott nemzetközi logisztikai vállalat, a DODO elősegíti a gördülékenyebb városi közlekedést, az élhető városok és a városkép megteremtését, és csökkenti a környezeti terhelést, miközben növeli a vásárlók jobb és gyorsabb elérhetőségét és a kézbesítés hatékonyságát.
( onBRANDS )