Az olyan adottságok, mint a nem, az életkor vagy a származás még 2024-ben is komoly hátrányt jelenthetnek a munkaerőpiacon, akár a felvételi folyamatok, akár a későbbi karrierépítés során – hívja fel a figyelmet a Nyitottak Vagyunk idei, “Törd át a csendet” nevű kampánya.
A negatív hatás ráadásul össz szervezeti szinten is érvényesül: a McKinsey friss kutatásaiból kiderül, hogy
a nyitott vállalatok 39%-kal nagyobb valószínűséggel teljesítenek jobban versenytársaiknál.
Tehát a munkáltatók számára már nem a miért a kérdés a nyitott vállalati kultúra építése kapcsán, hanem a hogyan.
Az egyenlőtlenségek továbbra is a hétköznapok részét képezik, gondoljunk például a nemi vagy etnikai hovatartozáson alapuló bérkülönbségekre, a valamely kisebbséghez tartozó, például roma munkavállalók diszkriminációjára, vagy akár a nők alulreprezentáltságára felsővezetői pozíciókban. A személyes adottságokból fakadó hátrányok ráadásul végigkísérhetik a munkavállalók teljes életútját, a felvételi folyamattól kezdve, a munkahelyi teljesítményen át, a karrierfejlődési lehetőségekből való kimaradásig. És ez nem csak nekik rossz, hanem az őket fel nem vevő vállalatoknak is.
“Ezt a pozíciót már betöltötték, kérjük, többet ne keressen minket.”
Az Eurobarometer felmérésben magyar állampolgárokat kérdeztek meg arról, hogy ha két egyenlő képességekkel és végzettséggel rendelkező személy közül választhatnának egy céges felvételi folyamatban, akkor mely kritériumok jelentenének hátrányt számukra. A megkérdezettek 51 %-ának hátrányt jelentene, ha a jelentkező túl öreg vagy túl fiatal lenne, 64 % számára lenne hátrány a roma származás, 46 % számára a fogyatékosság és 28 % számára a jelölt neme. A munkavállalók tapasztalatait a foglalkoztatási arányok is megerősítik. Összetett problémáról beszélünk, melynek komplex okai az oktatásban, szocializációban, és a foglalkoztatásban is keresendők. A Nyitottak Vagyunk kampányának célja, hogy az alulreprezentált csoportokhoz tartozó képzett munkaerő számára kapukat nyisson az egyenlő esélyeken alapuló munkaerőpiaci érvényesülés irányában.
Lehetőségek és kihívások
A munkahelyi diverzitás gazdaságilag is közös érdekünk, hiszen pozitívan hat az innovációra, a pénzügyi eredményekre és a munkaerő megtartására is. A McKinsey 2023-as kutatása alapján például a nemi és etnikai karakterisztikák terén nyitott vállalatok 39%-kal nagyobb valószínűséggel teljesítenek jobban versenytársaiknál. A diverzitás pozitívan hat a profitrátára is, egy 13.000 cég megkérdezésével végzett nemzetközi tanulmány szerint a cégek 75%-a 5-20%-os profitnövekedésről számolt be a nemi diverzitás erősítésével, ami számottevő eredmény.
“Nem a kvóta miatt kell sokszínű szervezetet építeni. Ha mindenki hasonló háttérrel rendelkezik, akkor elkerülhetetlenül sok vakfolt alakul ki a csapatban. Az egyforma tapasztalatok és nézőpontok miatt számos probléma felismerése és megoldása elmarad. Ha azonban különböző hátterű és tapasztalatú emberek dolgoznak együtt, akkor komplexebben, sokrétűbben látják a kihívásokat. Ezáltal jobban képesek megérteni és megoldani a szervezet előtt álló problémákat, hiszen mindenki egyedi perspektívát hoz be a közös gondolkodásba. Ebben rejlik a sokszínűség valódi értéke.” – mondta Várady Nóra, a Nyitottak Vagyunk Ügyvezető igazgatója.
A legtöbb cég szeretné a sokszínűséget beépíteni a működésébe, azonban az előítéletek rendszerszinten jelen vannak a szervezetek mindennapjaiban. Magyarországon is egyre több vállalat ismeri fel a diverzitás értékét, ám nehézséget okoz számukra ennek gyakorlati megvalósítása. A Nyitottak Vagyunk 2024-ben végzett nem reprezentatív kutatása alapján a hazai munkáltatók egyik legnagyobb kihívása a tudattalan előítéletek hatása. A válaszadók 46%-a küzd ezzel. Ide tartoznak például azok a pszichológiai heurisztikák, amelyek miatt komfortosabbnak érezzük magunkat a hozzánk hasonló emberek társaságában, vagy amikor sztereotípiák alapján ítéljük meg a másik embert, a valós tények figyelembevétele helyett.
Törd át a csendet!
Az ország legnagyobb DEI fókuszú szervezetének új, őszi kampányában a munkahelyi diszkrimináció van fókuszban. Célja, hogy „törjük át a csendet” a munkavállalók és munkáltatók között, amikor érzékeny témák kerülnek felszínre. Bár a munkahelyi elfogadás közös érdekünk, sokszor mégsem tudjuk, hogy egy elsőre ismeretlen szituációban mit tegyünk.
A kampányhoz több mint harminc cég, köztük jelentős hazai foglalkoztatók csatlakoztak, a csatlakozók teljes listája a következő: Google, Prezi, Espell, Diageo, Publicis Groupe Hungary, RTL Magyarország, Richter Gedeon, Haleon, Velux, CMS, ff.next, CIB Bank, Sigma, Bosch, EATON, AMC Networks, Deloitte, Kinnarps, Allianz Hungária, Accenture, MindMiners Collective, Heineken, Starge Leadership, Deutsche Telekom, Wonderland Casting, Csokonai15, BD, Gemius, Abacus Medicine Group, Trivium Packaging MSCI, Telekom Magyarország.
Több mint 15 médiapartner támogatja a minél szélesebb elérést és a téma mélyítését: ELLE, Forbes, Női Váltó, GyártásTrend, Medical Tribune, Pharma Tribune, Store Insider, Media Future, HRPWR, JCDecaux, Dívány, AMC Networks, Kreatív, Central Médiacsoport, Telex, Ringier.
A szervezet és a kampányban részt vevő cégek arra szeretnék inspirálni a munkavállalókat és a munkáltatókat, hogy valódi párbeszéd induljon el Magyarországon az elfogadás és nyitottság kérdéseiről, és mindenki őszintén és nyitottan merjen egymással kommunikálni a vállalaton belül vagy akár egy interjú szituációban is. Hiszen párbeszéd nélkül nincs megértés.
( onBRANDS )