Az innováció tudatos út az ötlet megvalósulásáig.
A Human Telex Consulting ( Kelemen Andrea és Lévai Katalin szervezetfejlesztési tanácsadók) június második felében kutatást végezett, hogy felmérje milyen hatással volt a COVID okozta rendkívüli helyzet a szervezetek innovációjára. Igaz-e a feltételezésük, mi szerint a feltételek drasztikus megváltozása kikényszerítheti az innovációt.
Az online kérdőívet összesen 86 fő töltötte ki. Sok szegmensből érkeztek válaszok. A legnagyobb mértékben a szolgáltató szektorból (egyéb szolgáltató: 50,6% + pénzügyi szolgáltató: 6,02%), a második legtöbb kitöltés pedig a termelő vállalatok területéről érkezett (16,86%).
A Human Telex Consultingnál az innovációra dimenzióként tekintenek, amelynek egyik végén a csak számunkra új evolúciós fejlesztés, míg a másik végén a Revolúciós fejlesztés, amely az egész világ számára eredeti ötlet vagy felfedezés áll.
Ezért minden, a kitöltők által megvalósított és általuk innovációnak tartott fejlesztést, a Human Telex Consulting is annak fogadott el.
- A karantén helyzet az innováció növekedését hozta
A kitöltők 57%-a egy 10-es skálán 7 vagy nagyobb pontszámot adott, megítélésük szerint határozottan és érezhetően növekedett az innováció mértéke a cégüknél.
A kitöltők 24,4%-a közepes mértékű (4-6 pont), 18.6%-a kis mértékű (3 vagy annál alacsonyabb pontszám) erősödést érzett.
- Teher alatt nő a pálma – a kényszer hatalmas úr
Az innovációval foglalkozó elméletek szerint egy szervezet életciklusában két olyan pont van, ahol az újításra való törekvés jellemzően megjelenik:
A: Az életciklus felívelő szakaszában, még a csúcs elérése előtt a szervezet felismeri, hogyha tartós növekedést szeretne, akkor szükség van megújulásra, termékek, szolgáltatások fejlesztésére.
B: A kényszerű innováció, amikor egyértelművé válik a hanyatlás – ennek a mostani karantén helyzet egy teljesen speciális és extrém esete. Ilyenkor a szervezet túléléséhez, majd újabb növekedési pályára állításához szükséges az új megoldások megtalálása.
A kutatási adatokból jól látszik, hogy a helyzetből fakadó kényszer volt a legerősebb hatással az innováció mértékének növekedésére.
A szervezetek olyan helyzetbe kerültek, amelyben új megoldásokat és lehetőségeket kellett találniuk a működésük megszervezésére és sok esetben a túlélésükre.
Ugyanakkor biztató jel, hogy a szervezetek kb. 30%-a kiemelte azt is, hogy lehetőséget adtak és kaptak az új ötletek bemutatására és megvalósítására, sőt vezetői motiváció és biztatás is támogatta az újításokat. Körülbelül ugyanennyi szervezetnél jelezték, hogy több idejük volt az innovációra. Bár erre konkrét adat nincsen, de feltételezhetően ez olyan területeken következett be, ahol lecsökkentek a megrendelések vagy „megállt az élet”.
- A működési folyamatok megújítása, digitalizáció: a karantén innováció Jolly Jokere
A legtöbb innováció (69%) a működési folyamatok területén jelentkezett. A cégeknek teljesen újra kellett gondolni és megváltoztatni a szokásos működésüket. Úgy tűnik a legnagyobb kihívás a digitális átállás volt. Ez új önálló, egyedi megoldások fejlesztését és már létező megoldások beemelését, megtanulását, alkalmazását egyaránt jelentette.
E mellett számos szervezet szolgáltatási (46,4%) és termékportfolióját (27,4%) is megújítani kényszerült.
- Tudatosak vagyunk
A válaszokból látszik az az ígéretes jelenség, hogy az innovációkat részben (38,4%) vagy egészben (52,3%) megtartják a karantén utáni időkben is. A kitöltők 75%-a teszi vagy tervezi, hogy a tanulságokkal foglalkozik. Nem dobják ki a ráfordított energiát, időt, hanem a tapasztalatok feldolgozását tervezik.
+1 Elkötelezett vezetők
A kitöltők közel 70%-a vezető beosztású volt. A válaszadói aktivitásból arra is következtethetünk, hogy a vezetőknek fontos, hogy az újító gondolatok bekerüljenek és megvalósulhassanak a szervezetükben. A korábbiakban már írtuk, hogy jellemző volt a vezetői biztatás az innovációra.
( onBRANDS )