AZ UKRÁN ELNÖK NEVE, CSERNOBIL ÉS AZ OROSZ GÁZ

Ezek érdekelték leginkább a háború kitörése óta a magyar internetezőket.

Search engine home page with search bar on a browser window, a user is entering a query, collage and paper cut composition

A legtöbben az orosz-ukrán háború percről-percre történő tudósítására, a gáz árára és árfolyamára, valamint a csernobili atomerőmű felrobbanásának több mint 30 évvel ezelőtti részleteire voltak kíváncsiak az utóbbi hetekben az interneten.

A top 25 magyarországi keresésben a február 25. és március 5-e közötti időszakban 6 kulcsszó is az orosz-ukrán háborúra, illetve annak következményként az euró árfolyamára irányult

– derült ki az Avantgarde Group kommunikációs tanácsadó cég internethasználati szokásokról készült elemzéséből. A kereséseket jelentősen befolyásolták a napi hírek, események, például a csernobili vagy éppen zaporizzsjai erőművek elfoglalása és visszafoglalása.

Az orosz invázió február 24-én kezdődött, ez pedig a Google keresésekből is egyértelműen látható. A február 6. és április 6-a közötti vizsgált időszakban a háború kitörésének napján a keresések közül a népszerűségi index 1-100-ig terjedő skáláján a legmagasabb értékére ugrott Putin neve és az ukrán elnök kifejezés. Volodymyr Zelensky neve a háború kitörése utáni napokban jelent meg főként Magyarországon, a korábbi, február elején regisztrált elenyésző számú keresés után jelentős, több mint 2 000%-os növekedést mutatott.

A háború első napjaiban közel 1 000%-kal ugrott meg február elejéhez képest az átlagos keresések száma a csernobili atomerőmű kapcsán. Nem csupán arra voltak kíváncsiak a magyar internetezők, hogy mi történt akkoriban, de többen a sugárzás mértékének, terjedésének is utánajártak. A kapcsolódó keresésekben a paksi atomerőmű is megjelent. Jól látható, hogy az események nagyban befolyásolták a kereséseket, hiszen a zaporizzsjai atomerőmű veszélybe kerülése idején, március elején közel húszszorosára nőtt az atomerőműre irányuló böngészések száma. A február elejétől április elejéig tartó időszakban az atomháború is a keresett szavak közé került, ugyanakkor ez a kifejezés nem mutatott kiemelkedő ugrást.

Az orosz szankciók bejelentése után, illetve a magyar választások kampányidőszaka kapcsán az orosz gáz kifejezésre is egyre inkább meglódult a keresés. Kiugró változás március elején történt a nem megújuló energiaforrás kapcsán, amikor a népszerűségi indexen már a legmagasabb értéket érte el, amely több mint 500%-ot jelentett a megelőző napokhoz képest. A kulcsszó március végén is erőre kapott, ugyanakkor ez csupán már negyede volt a korábbi csúcsértéknek.

Mit mutatnak a hazai hírportálok olvasottsági adatai?

Az eredmények hamar és nagymértékben változnak egy-egy jelentősebb háborús esemény kapcsán, ugyanakkor elmondható, hogy a kezdeti érdeklődés jelentősen csökkent.

A krízis folyamatának kezelése a lakosság körében a várakozásnak megfelelően alakult, a megrettenést, nyugtalanságot az alkalmazkodás váltotta fel, ezt mutatják a hírportálok olvasottsági adatai is.

Míg „békeidőben” a legritkább esetben, például egy választás kapcsán emelkedik a főbb portálok egyedi látogatóinak száma 1 millió fölé, addig február 24-án 4 híroldal (Index, 24.hu, Blikk és Portfolio) is bőven meghaladta ezt a számot, sőt, február 25-én a Blikk még a másfél milliós határt is átlépte. Február 28-án 5 portál látogatóinak száma érte el az 1 milliót (a fentebb említetteken kívül az Origo), majd elindult a lassú csökkenés, a helyzethez való alkalmazkodás. Kiugró értékeket még az országgyűlési választás napja hozott, amikor az említett 5 portál mindegyike elérte az egymilliós határt.

Összességében elmondható, hogy a híroldalak esetében a látogatói számok visszatérni látszanak a „normális” szintre, ugyanakkor a békeidőhöz képest még mindig többen keresik fel ezeket a portálokat.
( onBRANDS )