Az Egyesült Államokban csak a 2021-es évben ötmillió háztartás döntött úgy, hogy lemondják a tévéelőfizetésüket és inkább a gyakorlatilag végtelen mennyiségű tartalmat kínáló streamingszolgáltatókat választják. Magyarországon viszont még nem figyelhető meg ez a jelenség – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásából.
Magyarországon továbbra is magas a tévénézők száma.
A napi átlagban 4 órát meghaladó képernyő előtt töltött idő az európai élbolyhoz tartozik, csakúgy, mint az, hogy a háztartások 91 százalékában van hagyományos tévéelőfizetés. Mindössze 1 százalék mondta azt, hogy nincs tévés előfizetése, viszont előfizetett valamilyen filmtár-jellegű szolgáltatásra.
Az NMHH 2021 őszén, 3000 háztartásban végzett felméréséből kiderült az is, hogy bár a tévézési szokások stabilak, a műsorhoz jutás módja jelentősen változott. A 20 legnagyobb helyhez kötött szolgáltató adatai szerint miközben 2018 végén a háztartások 24,5 százaléka fogta a műsort valamilyen (műholdról vagy földfelszíni adóról) sugárzott terjesztés révén, alig három év alatt ez a szám 19,5 százalékra csökkent. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik előfizetőjük átpártolt valamilyen vezetékes (kábeltévés hálózaton vagy internethálózaton keresztül biztosított) tévészolgáltatásra.
Érdekes adat az is, hogy három év alatt összesen 153.000 háztartás (évi 51.000) cserélte le a sugárzott műsorszolgáltatást valamilyen vezetékesre, de ezt nem befolyásolta sem az ár, sem a minőség. A csatornakínálatról lényegében azonos mértékben nyilatkoztak elégedettnek a sugárzott, illetve a vezetékes szolgáltatást kapó ügyfelek, de az előbbi csoport nem homogén. A földfelszíni adásra előfizetők jóval elégedetlenebbek, mint a műholdasok, hiszen a földfelszíni szolgáltatást nyújtó Antenna Hungáriánál kiegészítő opciók igénybevételével is csak mintegy 50-60 csatorna nézhető. Ez jóval kevesebb, mint a műholdas szolgáltatóknál található százas kínálat.
Veszít a vonzerejéből a sugárzott műsorszolgáltatás
A vezetékes szolgáltatásra váltás oka, hogy a szolgáltatók már lényegesen kedvezőbb áron adják az internet-, vezetékestelefon- és tévéelőfizetést, ha egy háztartás ezek közül kettőt vagy hármat vesz igénybe. Ezt a kedvező csomagárazást nem tudják biztosítani a műholdas vagy földfelszíni műsorterjesztést kínálók: a saját eszközökkel nyújtható szolgáltatás többnyire műszakilag kiforratlan, drága vagy nem terjedt el, a sugárzott tévé mellé pedig más szolgáltató hálózatán keresztül vezetékes internetet vagy telefont kínálni üzletileg nem igazán versenyképes.
Kiderült,
amint növekszik a lakosságban az igény a vezetékes internet iránt, és ahogy terjed a „csomagban olcsóbb” árazás, úgy veszít vonzerejéből a sugárzott műsorszolgáltatás.
A felmérés eredményeiből jól látszik, hogy a sugárzott műsorterjesztésre előfizető háztartások jóval szerényebb telekommunikációs igényekkel rendelkeznek, mint a vezetékes szolgáltatást választók. Így például ebben a körben csak 63 százaléknak volt vezetékes internet előfizetése, szemben a vezetékes tévét igénybe vevő háztartásokkal, ahol az arány 83 százalék volt. Hasonlóképpen a vezetékes telefon vagy a lapostévé használata is alacsonyabb szintű volt a sugárzott műsorszolgáltatást választók körében.
Ugyanakkor mivel a lakosság otthoni internethasználata megállíthatatlanul terjed, szükségképpen egyre kevesebb olyan háztartás marad, amelyet nem zavar, hogy tévészolgáltatójától nem tud internetet is rendelni, és emiatt elesik a csomagkedvezménytől.
Az NMHH nem számít arra, hogy a sugárzott műsorterjesztés szolgáltatása teljesen eltűnne. Ez azzal magyarázható, hogy sok esetben nincs alternatíva. Az aprófalvas vagy szegény vidékeken kábeltévé- vagy internethálózat kiépítése – állami támogatás nélkül – soha meg nem térülő befektetésnek minősül.
( onBRANDS )