Tízből négy fiatal használt már mesterséges intelligencián (MI) alapuló eszközt, derül ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) idei kutatásából. Az SZTNH 2011 óta végez kutatást a 18 és 26 év közötti korosztály szerzői jogi védelem alatt álló digitális tartalmakkal kapcsolatos szokásainak és annak tendenciáinak megismerése céljából. Idén először vizsgálták külön a sporteseményeket érintő tartalomfogyasztást, valamint a fiatal felnőttek MI-hez fűződő viszonyát. A friss eredmények arra is rávilágítanak, hogy a fiatal felnőtteket egyre jobban foglalkoztatja, hogy legális vagy illegális forrásból jutnak-e hozzá az online tartalmakhoz, ugyanakkor a korcsoport fizetési hajlandósága továbbra sem túl magas.
Az idei felmérés elsőként szentelt jelentős figyelmet a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatának kutatására, amely szerint 10-ből 4 fiatal használta már, 3 pedig találkozott vele, de még nem használta. Ennek kapcsán az derült ki, hogy a férfiak, a legfiatalabb korosztály, a budapestiek és az oktatásban résztvevők próbálták ki az átlagnál nagyobb arányban a MI-képességeit. A használat legnépszerűbb célja a (ChatGPT-vel való) „beszélgetés”, de jellemző a dolgozatíratásnál és a munkavégzésnél is. A férfiak ráadásul – azon túl, hogy magasabb körükben a használók aránya – jellemzően sokoldalúbban is használják a MI-t. Bár a kipróbálók 2/3-a úgy gondolja, hogy a MI felvethet szerzői jogi aggályokat is, összességében mégis kevesebben vannak, akik fizetnének az ilyen módon előállított tartalmakért. A megkérdezettek 36 százaléka nem is hallott arról, hogy a MI használatának van szerzői jogi vetülete.
Bár idén már némileg csökkenő tendenciát mutat, a felmérés szerint mégis a zenehallgatás legelterjedtebb platformja már évek óta stabilan a YouTube, jelentősen nőtt ugyanakkor a regisztrációhoz kötött zenei streaming szolgáltatások használata a fiatal korosztály körében. 2020-ban még csak a megkérdezettek 34%-a, idén már 54%-kal a többen használnak ilyet. Ezen belül továbbra is dobogós helyen áll a Spotify, amelynek a célcsoport 46%-a volt regisztrált felhasználója. A streaming alapú zenei szolgáltatásokért a fiatalok több mint fele hajlandó fizetni is. A streaming szolgáltatások elterjedésével és fokozódó népszerűségével párhuzamosan már évek óta visszaszorulóban van a letöltések aránya: míg 2017-ben a fiatalok közel kétharmada döntött a zeneszámok letöltése mellett, ez az arány a 2020-as évre 43 százalékra csökkent, 2024-re pedig már csak minden negyedik fiatal szokott így zenét hallgatni – ez a szokás szinte független attól, hogy egyébként használnak-e Spotify-t. Érdekesség, hogy az internetes rádió streaming zenehallgatás nem jellemző a fiatal korosztályra, ugyanakkor az olyan nem zenei online tartalmak, mint a podcast fogyasztása a többségre jellemző, azaz tízből hatan hallgatják.
A fizetős streaming platformok használatának előretörése különösen a filmek esetében látványos: több mint duplájára, 34-ről 73%-ra emelkedett használóik aránya 2020-ról 2024-re, az ingyenes streaming használók aránya pedig erőteljes csökkenést mutat. Az is megfigyelhető, hogy a streaming előfizetéssel hozzáférhető tartalmakat a használók fele előre letöltve nézi, az előfizetéseket pedig tipikusan több ember között megosztva használják.
Az idei felmérés elsőként külön figyelmet szentelt a sportműsorokra vonatkozó fogyasztási szokásoknak: a sport relevanciája lényegesen magasabb a férfiak körében, 10-ből 7 férfit érdekel, míg a nők esetében 10-ből 4-et. Az ilyen tartalmak elsődleges fogyasztási módja a hagyományos TV-s közvetítések nézése, ugyanakkor sokan veszik igénybe a TV-csatornák internetes streamjeit is. A sport iránt érdeklődők – más lehetőség hiányában – jellemzően a keresők által felkínált, az interneten közzétett ingyenes stream-ek felé fordulnak. Ez a magatartás a fiatalok hatodára, ezen belül is a férfiak negyedére igaz.
Javult viszont a célcsoport attitűdje abban a tekintetben, hogy figyelnek-e az online elérhető tartalom legális eredetére. Az idei felmérés eredménye szerint már egyre kevesebben közömbösek a téma iránt. A tudásuk ugyanakkor nem javult érdemben. Nem mindenki tudja szabad-e élőben streamelni sporteseményt vagy koncertet, illetve Youtube-ról videót letölteni.
A letöltések kapcsán a fizetési hajlandóság 2024-ben a digitális játékok esetében volt a legmagasabb, 4 év alatt 9 százalékpontot javulva idén 23%-ot ért el. A fizetős-ingyenes letöltési arány a szoftverek terén a legkedvezőbb. A válaszadók közel kétharmada fizetett már életében legális forrásból származó online tartalmakért. 4 év alatt jelentősen, 19 százalékponttal nőtt ennek a csoportnak a mérete.
A leggyakrabban megosztott tartalmak továbbra is a fotók, képek, amelyek 67%-a saját készítésű. A fotókat megosztók aránya 48-ról 64 százalékra növekedett a 4 évvel ezelőtti szinthez képest, más digitális tartalmak esetén a megosztás csökkent vagy stagnál. A megosztás mindenekelőtt a közösségi média oldalakon történik, de jelentősen emelkedett a streaming oldalakon is (például a Youtube-on), illetve a fájlcserélőn (például torrent) keresztül megosztók aránya is.
A felmérés hamisítással kapcsolatos attitűdöket vizsgáló részének eredményei alapján megállapítható, hogy a fiatal felnőttek nagy része egyre többször találkozik hamis termékekkel. Ezen belül is a divattermékek mellé felzárkózóban vannak a hamis játékok, illetve az étrend kiegészítők is, valamint jelentősen emelkedett azok aránya, akik már hamis gyógyszerrel is találkoztak. A hamis termékek általános társadalmi negatív hatásait – 2024-ben – csaknem olyan erősnek érzékelik a fiatalok, mint az ilyen termékek silányabb minőségét. Továbbra is „vezető” percepció, hogy az ilyen termékek akár az egészséget is veszélyeztethetik. A Covid-járvány miatt megugrott online vásárlások miatt különösen fontos, hogy a hamis termékek elsődleges „beszerzési” helyeként továbbra is az online teret – a webáruházak és közösségi oldalak piactereit – jelöli meg a többség, és egyre nagyobb a külföldről, ellenőrizetlen országból, ill. a Távol-Keletről vásárlók aránya.
( onBRANDS )