HOGYAN TELJESÍT MAGYARORSZÁG A PALACKVISSZAVÁLTÁSBAN?

Európai összehasonlításban a visszaváltási rendszer.

Kis túlzással állítható, hogy hónapok óta mindenki az italcsomagolások visszaváltásának új rendszeréről beszél. Magyarországon már több mint 3200 automata működik országszerte, a kezdeti negatív reakciók és kezdeti nehézségek ellenére a hazai rendszer gyorsan elérte a napi 7 milliós visszaváltási mennyiséget, de további növekedés várható. Az Európai Unió célja, hogy 2025-re az összes csomagolási hulladék 70 százalékát újrahasznosítsák. De hol tartanak most a többiek?

Írországgal és Hollandiával egyidőben, Magyarországon is az idén vezették be az italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszerét, amely a MOHU által működtetett REpont rendszerben zajlik. A program bár január elsején indult, a gyártók június 30-ig kaptak haladékot, ettől a dátumtól már nem hozhatnak forgalomba nem visszaváltható italcsomagolású termékeket.

„Érdemben két és fél hónap alatt pörgött fel a rendszer, mostanra az átlagosan naponta forgalomba került vagy kibocsátott termékdíjas palackok csaknem 75 százaléka visszaváltásra kerül, ami óriási eredmény” – hívta fel a figyelmet az Every Can Counts kezdeményezés magyarországi képviselete, a Minden Doboz Visszajár program képviselője.

Skandinávia az élen

Korunk egyik legnagyobb problémája a nem megfelelően kezelt hulladék, az elmúlt évtizedekben ugyanis megsokszorozódott a háztartások, intézmények és az ipar által együttesen termelt mennyiség. Az Európai Unió ezért határozta meg szigorú irányelvekben, hogy a tagállamokban keletkezett hulladéknak minél nagyobb részét hasznosítsák újra, és így kerüljön be a körforgásos gazdaságba. A 2023. július elsején életbe lépett EPR (Extended Producer Responsibility) rendelet, és ezzel együtt az uniós szabályozások célja, hogy erősebben bevonja a gyártókat a csomagolások újrahasznosításának, kezelésének folyamatába.

„Az újrahasznosítás egyik jól bevált motivációs eszköze a visszaváltási rendszer, hiszen a folyamat legnehezebb eleme a begyűjtés, amely hatalmas logisztikai és infrastrukturális igényeket támaszt, ezt tudja megkönnyíteni ez a metódus, mert így koncentráltan keletkezik nagy mennyiségű haszonanyag, amit csak el kell szállítani” – fogalmazott Pusztai Márk.

Az EU irányelvei szerint bár minden tagállamnak el kell érnie az újrahasznosítási célokat, de a módszerek és megoldások nem központilag szabályozottak. A skandináv és Balti országokban, Horvátországban már jóval az uniós direktíva életbe lépése előtt elkezdték kialakítani a visszaváltási rendszereket. Románia, amely szintén a közelmúltban vezette be kötelező visszaváltási rendszerét, egy jól átlátható, havi szintű nyilvános nyilvántartást vezet a visszaváltott mennyiségről.

„A legjobban teljesítő országokban, mint Finnország és Németország, már 95 százalék feletti az arány, ami részben a visszaváltó rendszer hatékonyságának és a lakossági szemléletnek is köszönhető. Finnországban társadalmi elvárás, hogy a rendszerben mindenki részt vegyen” – tette hozzá a Minden Doboz Visszajár program képviselője.

Lassan mi is megszokjuk

Itthon már több mint 3200 automata működik országszerte 2000 helyen és több mint 1000, a rendszerhez önként csatlakozott üzlet kézi visszaváltó pontként biztosítja a visszaváltást.

„Ezzel Magyarországon már közel azonos mennyiségű visszaváltó pont üzemel, mint Szlovákiában, ahol 2022 januárjában vezették be a kötelező visszaváltási rendszert, és ahol szintén rendkívül hatékony a rendszer” – hangsúlyozta Pusztai Márk.

Az éves kibocsátás az egyutas, kötelező visszaváltású termékeknél 3,3 milliárd darab, ebből 1,3 milliárd aludoboz, 1,7 milliárd PET palack és mintegy 300 millió üveg. Így ha éves átlagban elérnénk a napi 9,5 millió darab palackot, akkor lenne 100 százalékos a visszaváltási arány.

A szakértő szerint a rendszer hatékonyságának növelése érdekében Magyarországon is további lépések szükségesek, különösen a kisebb üzletek bevonása és a lakosság motiválása terén.
( onBRANDS )