A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) értékelése szerint 2019 a turisztikai beruházások, a kiemelkedő ágazati bevételnövekedés, a tovább bővülő vendégforgalom és a digitalizáció éve volt a magyar idegenforgalomban.
Az MTÜ tájékoztatása szerint, bár a teljes évre vonatkozó statisztikák csak februárban lesznek elérhetőek, az eddigi adatok alapján arra számítanak, hogy 2019 meghatározó volt, a korábbi turisztikai rekordéveket is felülmúlja.
Az MTÜ megítélése szerint a turizmus alakulásában jelentős a szerepe annak, hogy Magyarország biztonságos ország, az elmúlt években végrehajtott fejlesztések Budapestet vonzóbbá tették, és a magyar családok is többet költhetnek belföldi utazásokra, nyaralásokra.
A cél, hogy Magyarország Közép-Európa vezető turisztikai térsége legyen,
ennek érdekében folytatódnak az ágazati fejlesztések. A magyar turizmus versenyképességét 2020-tól naprakész szálláshelyi forgalmi adatok, és január elsejétől szálláshely-szolgáltatási áfacsökkentés is segíti.
A turizmus a magyar gazdaság egyik motorja, növekedése 2010 óta töretlen – írták, hozzátéve, a 2018-as történelmi rekordévet követően az elmúlt esztendőben is tovább javultak a turisztikai mutatószámok, és a 2019-re is az uniós átlagot meghaladó, tíz százalék körüli növekedés várható az idegenforgalomban. A “a magyar turizmus aranykorát éli”, hiszen soha ennyi fejlesztés nem volt még az ágazatban, mint az elmúlt esztendőben.
Tavaly Budapest volt az egyik legnépszerűbb európai úti cél és egyre több külföldi vendég érkezik Magyarországra. A magaskategóriás fővárosi szállodák a legmagasabb kihasználtsággal üzemeltek Európában, és új közvetlen légi járatokat is indítottak. A belföldi turizmus továbbra is a vendégforgalom felét adja, amit a SZÉP-kártya 2019-ben megnövekedett forgalma is támogat.
Ahogy korábban írtuk, a fesztiválok, rendezvények önálló utazási motivációt jelentenek a kirándulók számára, de meghatározó elem még a főváros fürdőkultúrája, valamint a történelmi belváros, a bulinegyed és a Budai Várnegyed vonzereje is, hiszen az Y és Z generációs turista az élményt keresi, nem pedig a decens, szürke hotelszobákat.
Az elmúlt évben mintegy 1000, minőséget javító turisztikai fejlesztés volt folyamatban országszerte, ezek nagy része az év végéig be is fejeződött. Tavaly megkezdődött 750 szálláshely felújítása és fejlesztése, a strandfejlesztési program folytatásaként megújult 43 szabadstrand. Az élményparkok fejlesztésének keretében átadták Magyarország első fix telepítésű hullámvasútját.
Nagy lépést tettek az ágazat hosszú távú versenyképességét is biztosító digitalizáció irányába is. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz a szállodákat és panziókat követően decemberben a magán- és egyéb szálláshelyek is csatlakoztak. A jövőben a már a teljes szektorra vonatkozóan naprakész statisztikai adatok növelik majd a turisztikai fejlesztések és marketingkampányok hatékonyságát.
A magyar kormány nagyon fontosnak tartja a turizmus és az ágazatban tevékenykedő vállalkozások, kkv-k versenyképességét, ezért döntött arról, hogy a vendéglátási áfa után tovább csökkenti az ágazat adóterheit. A gazdaságvédelmi akcióterv részeként a kormány a szálláshelyek áfáját 18 százalékról 5 százalékra csökkentette 2020. január elsejétől – az intézkedés 23 milliárd forintot hagy a szektorban tevékenykedő vállalkozásoknál.
Az áfacsökkentés és a digitális adatszolgáltatás pedig – az ágazat fehérítése mellett -, hosszú távon garantálja a turizmus versenyképességét, és hozzájárul ahhoz, hogy az ágazat növekedési üteme a következő években is folytatódjon.
Idén újabb szálláshelyek és strandok újulnak meg, elindul a balatoni és a dunai hajók, illetve a balatoni vízicsúszdák fejlesztése, befejeződik több kulturális és aktívturisztikai fejlesztés.
Magyarország házigazdája lesz újabb nagy nemzetközi rendezvényeknek és részt vesz a dubaji világkiállításon, halad tovább a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában 2030-ig meghatározott célok teljesítésében.
( onBRANDS – MTI )