Mint a márkaépítés. (szerk.)
„Egyél kevesebbet, mozogj többet” – tényleg ennyire egyszerű a fogyás képlete?
Évtizedek óta hallgatjuk, hogy a testsúlyszabályozás egyszerű matek: kalóriabevitel mínusz kalóriafelhasználás, így pusztán elhatározás és akaraterő kérdése. Szerencsére a tudomány – és a mindennapi tapasztalat – ma már ennél jóval árnyaltabb képet mutat.
A helyzet az, hogy a súlykontrol, főleg hosszútávon, nem (csak) az akaraterődön múlik.
A hormonális egyensúly, az epigenetika, a genetikai örökséged, a környezeti toxinok, a stressz, az alvásminőség az aktuális életlyzeted, mind hatással vannak az anyagcserédre. De nézzük pontosan mit is jelent ez a gyakorlatban.
Hormonális változások: perimenopauza és menopauza idején a csökkenő ösztrogénszint hatással van a zsírraktározásra, az inzulinérzékenységre és az étvágyra is, az ilyenkor gyakran fokozódó inzulinrezisztencia pedig komoly akadálya a fogyásnak.
Leptin és ghrelin – A jóllakottságért és az éhségért felelős hormonok érzékenyen reagálnak az alváshiányra és a krónikus stresszre, megnehezítve a tudatos étkezést, hiányuk, vagy rezisztenciájuk negatívan hat a testsúlycsökkenésre. A pajzsmirigy-hormonok alacsony szintje lassítja az anyagcserét, ami szintén nehezíti a fogyást.
Epigenetika – Az életmódunk (táplálkozás, mozgás, stresszkezelés, amire elárulom, nincs mindenki számára univerzálisan működő formula) be- és kikapcsolhat bizonyos géneket, amelyek az anyagcserét és a zsírraktározást is szabályozzák.
Környezeti toxinok – A hormonrendszert megzavaró anyagok (pl. műanyagok, növényvédő szerek, bizonyos kozmetikai alapanyagok) szintén megzavarhatják az anyagcserénk működését.
Felmenőid öröksége – A bélflórád (mikrobiomod) jelentős részét anyai ágon “öröklöd” születéskor és ez befolyásolja, hogyan reagál szervezeted a tápanyagokra, mit, hogyan emésztünk, sőt még azt is, hogyan és mennyi zsírt raktározunk. Ezenfelül a genetikánk is hatással van mikrobiomunk egyéni jellegére, meghatározza például, hogy mely mikrobák képesek hosszú távon megtelepedni, milyen baktériumcsoportok lesznek dominánsak.
Krónikus stressz – A tartósan magas kortizolszint növeli a hasi zsír lerakódását, és összezavarja az étvágy- és vércukorszabályozást.
Itt az ideje, hogy ne a mennyiségről, hanem a minőségről beszélgessünk.
Nem a kevesebb, hanem az okosabb, tudatosabb táplálkozásról. Nem a több, hanem az élvezhető, fenntartható mozgásról és a stresszcsökkentésről. Szervezetünk támogatásáról és nem a büntetéséről. Meg az itélkezésmentes elfogadásról, toleranciáról, hangzatos féligazságok helyett, valós tudásról… de ez talán már egy másik írás témája, ami nem csak az éppen divatos, idealizált testképről szól.
A hosszútávú egészség nem az önsanyargatásról szól – hanem az önszeretetről, a tudatosságról és a testi-lelki gyógyulásról. Nem mások véleményéről és a hasonlítgatásról, hanem kizárólag rólad, a te jóllétedről.
( A szerző: Szente Mónika, longevity mentor / Remind Magazin )