Egyre erőteljesebb hatósági fókusz irányul a digitális térre is: az influenszer marketing és az online akciók ellenőrzése mellett a nyelvvédelmi előírások betartása is kiemelt szerepet kapott a 2025-ös fogyasztóvédelmi vizsgálatokban. A cél egyértelmű, a fogyasztók reklámok iránti bizalmának erősítése és a reklámokat érintő jogkövető magatartás folyamatos vizsgálata a magyar családok védelmében.
Az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) workshopján közel 110 szakember előtt a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető szakemberei ismertették a reklámokat érintő ellenőrzési tapasztalatokat, valamint a 2026-os vizsgálati program reklámozási gyakorlatot érintő irányait.
Az esemény egyértelmű üzenete:
a hatóság és az önszabályozás szoros együttműködése nélkülözhetetlen
a jogkövető, átlátható reklámpiac működéséhez és a reklámok iránti fogyasztói bizalom erősítéséhez.
Az ÖRT tagsága számára az ilyen fórumok konkrét kockázatcsökkentést jelentenek: az ellenőrzési szempontok és jogértelmezési irányok ismeretében megelőzhetők a jogsértések. A hatóság számára pedig a párbeszéd lehetőséget teremt arra, hogy a vizsgálati tapasztalatok ne kizárólag szankcióként, hanem edukációs eszközként is megjelenjenek a piacon.
A reklám társadalmi felelősség
Az eseményt a két szervezet vezetője nyitotta meg, ezzel is jelezve a téma fontosságát a résztvevők számára.
„A fogyasztói bizalom a reklámpiac egyik legfontosabb tőkéje, amelyet az etikus, átlátható kommunikáció erősít” – hangsúlyozta Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója.
Dr. Német-Weingartner Lilla, az NKFH elnöke köszöntőjében kiemelte: „a reklám ma már nem csupán gazdasági kommunikáció, hanem döntéseket befolyásoló eszköz, különösen a digitális térben. A hatóság célja nem a reklám korlátozása, hanem a tisztességes verseny és a fogyasztói bizalom védelme.”
Csákiné dr. Gyuris Krisztina, az NGM fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős helyettes államtitkára a minisztérium és a szakmai szervezetek közötti együttműködés jelentőségére mutatott rá, külön hangsúlyozva az ÖRT-vel megvalósuló, gyakorlatban is működő, példaértékű szakmai párbeszédet.
2025: fókuszban a digitális tér és a nyelvvédelem
A 2025-ös tapasztalatokat az ÖRT–NKFH workshopon dr. Ábrahám Edit, az NKFH Fogyasztóvédelmi Szolgáltatás-ellenőrzési Főosztályának osztályvezetője ismertette.
2025-ben a fogyasztóvédelmi hatóság országosan 13 679 fogyasztóvédelmi ellenőrzést koordinált, amelyek nyomán 6 180 hatósági eljárás indult, és összesen mintegy 2,6 milliárd forint bírságot szabtak ki.
A reklámokat érintő vizsgálatokkal kapcsolatos összefoglaló alapján, kiemelt figyelmet kapott az influenszer marketing: az influenszerek által közzétett tartalmaknál 12%-os kifogásolási arányt állapított meg a hatóság, jellemzően a reklámjelleg nem megfelelő feltüntetése miatt.
Az online kereskedelemben a Black Friday akciók vizsgálatakor 906 ellenőrzött termékből 131 esetében találtak szabálytalanságot (közel 14%). A hatóság tapasztalatai szerint egyre nagyobb kihívást jelentenek a digitális térben alkalmazott „sötét mintázatok” és más, a fogyasztói döntéseket torzító megoldások.
A legmagasabb kifogásolási arány ugyanakkor a nyelvvédelmi ellenőrzéseknél volt: 117 vizsgálatból 38 jogsértést tártak fel (32%), amelyhez 5,25 millió forint bírság kapcsolódott.
A gyermek- és fiatalkorúakat védő reklámszabályok ellenőrzése során 258 vizsgálatban 314 reklámot értékeltek, ezek közül 18 bizonyult jogsértőnek, míg az általános reklámszabályok esetében 240 ellenőrzésből 5 jogsértést állapítottak meg (2%).
2026: tovább erősödő kontroll a digitális térben, kiemelt figyelem a zöld és az étrend-kiegészítő témáknak
A 2026. évi Ellenőrzési és Vizsgálati Programot Csákiné dr. Gyuris Krisztina mutatta be. A program 73 ellenőrzési területet ölel fel, amelyek közül több közvetlenül érinti a reklámozási gyakorlatot.
A fő prioritások között szerepel:
- a gyermekek és más sérülékeny fogyasztók fokozott védelme,
- az influenszerek és az online értékesítési gyakorlatok ellenőrzése,
- az ingatlanközvetítők hirdetéseinek vizsgálata,
- a zöld állításokkal kapcsolatos fellépés („greenwashing”),
- az általános reklámszabályok alkalmazásának vizsgálata,
- valamint az étrend-kiegészítők átfogó ellenőrzése.
Az étrend-kiegészítők esetében különösen az egészségre vonatkozó állítások megalapozottsága és a sérülékeny fogyasztók megfelelő tájékoztatása kerül fókuszba.
Valós szakmai igény a párbeszédre
A közel másfél órás online esemény során az előzetesen érkezett és a helyszínen feltett kérdésekre is részletes válaszok születtek.
„Kiemelten fontos számunkra, hogy a tagok testközelből is megismerjék a hatósági eljárások szempontrendszerét. A részvételi érdeklődés és az élénk szakmai diskurzus egyértelműen jelzi: az ilyen típusú workshopokra komoly igény van a tagságunk részéről. Az ÖRT a jövőben is folytatja ezt a hagyományt, erősítve az etikus reklámozás intézményét és a fogyasztói bizalmat.” – foglalta össze az esemény tanulságait Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.