Kulcsszerepet játszhatnak a munkahelyi barátságok a dolgozók elégedettségében, mentális egészségében, elkötelezettségében. Ötből négy alkalmazott szerint nagyon fontos, hogy jóban legyen valakivel a cégnél. Amikor állást vált, a dolgozók több mint 80 százaléka azt is nézi, hogy nem lesz-e magányos az új helyen, és a vállalat támogatja-e a baráti kapcsolatok kialakulását – állapítja meg Friends at Work felmérésében a KPMG.
A munkahelyi barátságok ápolása persze erőfeszítést is igényel. A kihívások között szerepel a technológiának való kiszolgáltatottság vagy éppen a túltolt home office.
Karácsonyi partik, futóversenyek, csapatépítők – a tapasztalatok szerint az ilyen közös programok egyáltalán nem feleslegesek egy munkahelyen, hiszen közelebb hozzák egymáshoz a dolgozókat.
A munkahelyi barátságoknak pedig fontos szerepük van a megfelelő munkahelyi kultúra kialakításában,
az együttműködési készségek és kötelékek megerősítésében. A KPMG első Friends at Work felmérésében 1000, teljes munkaidős alkalmazottat kérdeztek arról, mit gondolnak a munkahelyi baráti kapcsolatokról, mi segíti és mi akadályozza ezek kialakulását.
„A kutatásból egyértelműen kiderül, hogy a munkahelyi barátságok javítják a mentális jólétet és a munkahelyi elégedettséget. Az ilyen kapcsolatokat leginkább a hibrid rendszerben dolgozók tartják nagy becsben, ugyanakkor az irodai dolgozóknak jellemzően több és többféle barátjuk van” – összegzi a kutatás megállapításait Erős Zita, a magyarországi KPMG HR igazgatója.
Öt megkérdezettből négy véli úgy, hogy a munkahelyi barátok nagyon fontosak (81 százalék), és pozitív mentális egészségügyi előnyöket biztosítanak (78 százalék). 43 százalékuk úgy gondolja: a szoros barátságok vannak a legpozitívabb hatással a mentális egészségre. 79 százaléknak van legalább egy barátja a munkahelyén. A válaszadók 83 százaléka szerint a munkahelyi barátságok segítenek abban, hogy elkötelezettebbek legyenek, 81 százalék érzi ettől elégedettebbnek magát, a kötődés pedig 80 százalék szerint erősebb így a munkahelyhez. Érdekes módon a vállalati hierarchián belül feljebb lépve a barátság szerepe átértékelődik: a pályakezdő alkalmazottak 63 százalék vallotta, hogy kell a baráti kötődés, míg ezt csak a középvezetők 45 százaléka, illetve a felsővezetők 40 százaléka tartotta fontosnak. A szoros munkahelyi barátsággal nem rendelkezők esetében feljebbvalójuk hat rájuk a legjobban.
Az emberek a nap jelentős részét munkahelyükön töltik,
ahol tulajdonképpen “kéznél vannak” a potenciális barátok. A válaszadók 54 százaléka egyébként is úgy érzi: anyagi helyzete és/vagy a jelenlegi gazdasági helyzet akadályozza abban, hogy a munkahelyen kívül is barátkozzon.
A kihívásokkal teli időszakokban a munkahelyi barátok hangadó fórumként és empátiaforrásként szolgálnak a megkérdezettek 48 százaléka szerint. 42 százalék véli úgy, hogy ezek a kapcsolatok nagyobb rugalmasságot tesznek lehetővé, és csaknem ugyanennyien érzik úgy, hogy elősegítik az összetartozás erősebb érzését.
A dolgozók negyede érez legalább esetenként elszigeteltséget, magányt – leginkább azok tapasztalják ezt, akiknek nincsenek barátaik a munkahelyen. A nőkre az érzés jellemzőbb, mint a férfiakra: előbbiek 30, utóbbiak 19 százaléka tapasztalta ezt.
A barátkozó dolgozó a jó dolgozó
A KPMG Friends at Work felmérése azt mutatja: azok a munkáltatók, akik elősegítik a munkahelyi barátságok kialakulását, vonzóvá tehetik és megtarthatják a tehetségeket, különösen azokat, akik nagyobb valószínűséggel érzik magukat elszigeteltnek és magányosnak. A megkérdezettek 83 százaléka a támogató környezetet és kultúrát is figyelembe is veszi, amikor arról dönt, hogy marad-e a jelenlegi munkahelyén, és 81 százalék mérlegeli ezt a szempontot akkor, amikor új munkahelyet választ. Több mint 80 százalék úgy érzi, vállalata szerint a munkahelyi barátságok javítják a munkavállalók boldogságát és a munkával való elégedettséget, valamint a termelékenységet. Ugyanakkor négyből egy válaszadó nem gondolja, hogy cége nagy hangsúlyt fektetne az olyan tevékenységekre, eseményekre, amelyek szoros munkahelyi barátságok kialakulásához vezetnek. 40 százalékuk szerint jó dolog például ünnepi partikat, közös programokat szervezni, hogy a dolgozók összebarátkozhassanak.
Ami a szakmai előnyöket illeti: a megkérdezettek 41, illetve 36 százaléka a munkahelyi barátoknak tulajdonítja, hogy megismertették őt az előrelépési lehetőségekkel a vállalaton belül, illetve azon kívül. Ez különösen az idősebb munkavállalókra, főleg az X generációra igaz.
Kütyük és pletykák
A KPMG felmérése szerint a munkavállalóknak számos nehézséggel kell szembenézniük a kapcsolatteremtésben.
A kihívások az egyes emberek esetében mások és mások lehetnek,
és olyan tényezők befolyásolhatják, mint például a nem, a faj, a gazdasági háttér vagy a munkakörnyezet. A dolgozók 58 százaléka szerint az erős munkahelyi barátságok kialakulásának egyik fő akadálya a túlzott támaszkodás a digitális csatornákra – ez egyre gyakrabban váltja fel a személyes interakciókat. 28 százalék a folyosói pletykák miatt aggódik, 26 százalék pedig a különböző érdekellentétek, például a kivételezés miatt.
A home office-ban dolgozók nehezebben szereznek barátokat a munkahelyen, a virtuális ismerkedés a legkevésbé gyakori: a kezdő alkalmazottak mindössze 19 százaléka ért el így eredményt. A távmunkások harmada látja úgy, hogy a technológiai környezet megnehezíti a barátkozást, szemben a hibrid rendszerben vagy az irodában dolgozók 16 százalékával.
„A covid időszak nagy felfedezése, hogy megteremthető olyan technológiai környezet, ami biztosítja a hatékony munkavégzést és kapcsolattartást. Ugyanakkor a hosszabb távú elemzések arra engednek következtetni, hogy a vállalati kultúra és a közösségi integritás fenntartásához elengedhetetlen a személyesség fenntartása is. Viszont ehhez nem elég beiktatni néhány kötelező irodai napot és megbeszélést, hanem kötetlenebb programokkal is erősíteni kell a munkatársak közötti bizalmat” – hangsúlyozza Erős Zita.
Megbeszélések vagy közös szülinapozás?
A válaszadók 45 százaléka szerint a kapcsolatok kialakításának és bővítésének leghatékonyabb módja, ha rendszeresen szerveznek olyan találkozókat, amelyeken a munkával kapcsolatos és egyéb témákat is megvitatnak. Ezt követi a kommunikáció személyre szabása (39 százalék szerint), valamint a részvétel a munkahelyi eseményeken, a munkához közvetlenül nem kapcsolódó programokon (38 százalék). A legkevésbé hatékony intézkedés a többség szerint az, ha gyakrabban kell bejárniuk az irodába – ezt mindössze 16 százalék pártolta. A megkérdezettek nagyjából harmada gondolja hasznosnak a kollégák személyes céljainak támogatását, például egy maraton lefutását vagy egy új készség elsajátítását, illetve a különleges alkalmak, például egy születésnap, munkahelyi évforduló közös megünneplését.
Barátkozzunk-e felfelé
A KPMG friss kutatása szerint
a dolgozók a vezetőkre inkább szakmai mentorként, mint barátként támaszkodnak.
A legtöbb munkavállaló úgy érzi, hogy főnökétől rendszeresen kap szakmai segítséget – 62 százalékuk szerint coachingot, mentorálást nyújt, 59 százalékuk szerint őszinte érdeklődést tanúsít, és képviseli érdekeiket. Ugyanakkor a megkérdezettek kevesebb mint fele érzi úgy, hogy főnöke időt szán arra, hogy a rendszeres munkahelyi interakciókon túlmenően is megismerje őt.
A KPMG a válaszok alapján úgy látja:
a munkatársak közötti valódi barátságok elengedhetetlenek
egy olyan munkahelyi kultúra kialakításához, amelyet az együttműködés, a csapatmunka, a hiteles elkötelezettség, a törődés és tisztelet, és nem utolsósorban a közös szórakozás határoz meg. A munkáltatók jól teszik, ha új, kreatív módokat találnak a munkahelyi barátságok elősegítésére. A munkáltatók így olyan környezetet teremthetnek, amelyben mindenki megbecsültnek, motiváltnak és lojálisnak érezheti magát.
( onBRANDS )