Az elmúlt évtizedben az internet segített gazdaságokat fellendíteni, családokat újraegyesíteni, pénzt gyűjteni jótékonysági célokra, valamint hozzájárult politikai változások előmozdításához is. Az internet azonban megkönnyítette a káros tartalmak, például a gyűlöletbeszéd és a terrorista propaganda megosztását is.
Az internetes platformok elszámoltathatóságáról folyó közéleti vitában a kormányok, a tudóstársadalom tagjai, és más felek sem értenek egyet abban, hogy elégségesek-e az erőfeszítések, amelyet a platformok az emberek biztonságának megőrzésére, valamint az alapvető jogok, például a véleménynyilvánítás szabadságának védelme érdekében tesznek.
Tavaly Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatója felszólította a kormányokat, hogy működjenek együtt az online platformokkal egy, az internetes tartalmakra vonatkozó új szabályozás létrehozása és elfogadása érdekében. Megjegyezte: „Lehetetlen eltávolítani az összes káros tartalmat az internetről, de amikor az emberek tucatnyi különféle megosztási szolgáltatást használnak – melyeknek egymástól eltérő irányelveik és folyamataik vannak – szabványosabb megközelítésre van szükségünk.”
Ma közzéteszünk egy olyan alapdokumentumot (white paper), amely felvázol néhány kérdést, amelyekre az online tartalom szabályozása vonatkozhat.
A “Felvázoljuk az online tartalom szabályozás jövőjének az útját” (Charting A Way Forward Online Content Regulation White Paper) című alapdokumentum a téma legfrissebb fejleményein alapul, beleértve a jogalkotási erőfeszítéseket és tudományos érveléseket is.
Elősegíteni a párbeszédet
White paper-ünk négy kérdést vet fel, amelyek az online tartalom szabályozásáról szóló vita középpontjában állnak:
Hogyan lehetséges megoldani azt, hogy tartalomszabályozás révén visszaszorítsuk a gyűlöletbeszédet, és közben a szólásszabadságon se essen csorba?
Úgy, hogy előírjuk, hogy létezzenek felhasználóbarát csatornák a káros tartalmak jelentésére, vagy felügyelje a végrehajtási határozatokkal kapcsolatos irányelveket külső fél. Valamint olyan eljárások megkövetelésével, mint például a végrehajtási adatok időszakos nyilvános jelentése. Egy ilyen szabályozás a kormányok és az egyének számára egyaránt lehetővé teszi a közösségi média vállalatok erőfeszítéseinek pontos megítélését.
Hogyan javíthatja a szabályozás az internetes platformok elszámoltathatóságát?
A szabályozó szervek fontolóra vehetnék a vállalatokra vonatkozó bizonyos követelmények, például a tartalmi irányelvek közzétételét. Amennyiben a szabályozó szerv az irányelvek jelentős mértékű változtatását tervezné, konzultálna az érdekelt felekkel, ezenkívül csatornát hozna létre a felhasználók számára, amelyen keresztül fellebbezhetnek a cégek tartalomeltávolítással vagy el nem távolítással kapcsolatos döntéseivel szemben.
Megkövetelje-e a szabályozás az internetes társaságoktól bizonyos teljesítménycélok elérését?
A cégeket ösztönözni lehetne olyan konkrét célok elérésére, mint például az, hogy tartsák valamilyen elfogadott küszöbérték alatt a sértő tartalmak gyakoriságát.
A szabályozás meghatározza-e, mely káros tartalmakat kell tiltani az interneten?
A szólás szabadságát korlátozó törvényeket általában a rendvédelmi szervek és a bíróságok hajtják végre. Az internetes tartalom moderálása ettől alapvetően eltér. A kormányoknak szabályokat kell kidolgozniuk e komplexitás kezelésére, amelyek elismerik a felhasználói preferenciákat és az internetes szolgáltatások közötti eltéréseket, méretarányosan érvényesíthetők, és lehetővé teszik a rugalmasságot mind a nyelv, a trendek és a kontextus szempontjából.
Iránymutatások a jövőbeli szabályozáshoz
A szabályozási megoldások kidolgozásába nemcsak a jogalkotókat, a magánvállalatokat és a civil társadalmat kellene bevonni, hanem azokat is, akik az online platformokat használják. A lent felsorolt irányelvek azon tapasztalatokon alapulnak, amelyekre a káros tartalmak elleni küzdelem során végzett munkánk és a másokkal folytatott megbeszéléseink során tettünk szert.
Ösztönzők. Az elszámoltathatóság biztosítása a vállalatok tartalmi moderálási rendszereiben és eljárásaiban lesz a legjobb mód arra, hogy ösztönözze a vállalatokat arra, hogy felelősségteljes módon egyensúlyba hozzák az értékeket, például a biztonságot, a magánéletet és a véleménynyilvánítás szabadságát.
Az internet globális jellege. A káros tartalmak kezelésére vonatkozó nemzeti szabályozási megközelítéseknek tiszteletben kell tartaniuk az internet globális jellegét és a határokon átnyúló kommunikáció fontosságát. E megközelítések célja, hogy javítsák az átjárhatóságot a szabályozók és a szabályok között.
A véleménynyilvánítás szabadsága. Amellett, hogy betartják az ICCPR 19. cikkét (és a kapcsolódó útmutatásokat), a szabályozóknak mérlegelniük kell döntéseiknek a véleménynyilvánítás szabadságára gyakorolt hatásait.
Technológia. A szabályozóknak látniuk kell, hogy a tartalomszűrés terén a technológia milyen képességekkel és korlátokkal bír. Emellett biztosítaniuk kell az internetes vállalatok számára az innovációk bevezetéséhez szükséges rugalmasságot is. Az a megközelítés, amely egy adott platformon vagy tartalomtípuson működik, lehet, hogy kevésbé hatékony (vagy akár kontraproduktív), ha másutt alkalmazzák.
Arányosság és szükségesség. A szabályozóknak figyelembe kell venniük a szóban forgó káros tartalom súlyosságát és előfordulását, annak jogi státuszát, valamint a tartalom kezelésére már megtett erőfeszítéseket is.
Ha jól dolgozzák ki őket, a káros tartalmakra vonatkozó új szabályozási keretek hozzájárulhatnak az internet további sikerességéhez azáltal, hogy világos módszereket fogalmaznak meg a kormányok, a vállalatok és a civil társadalom számára a felelősség megosztására és az együttműködésre vonatkozóan. Azonban, ha nem a megfelelő módon dolgozzuk ki ezen kereteket, az erőfeszítések nem kívánt következményekkel járhatnak, amelyek révén az emberek kevésbé érzik majd biztonságban magukat online, vagy elfojthatják a szabad véleménynyilvánítást, lassíthatják az innovációt.
Reméljük, hogy a most kiadott white paper ösztönözni fogja az online tartalom szabályozásával kapcsolatos párbeszédet. Ez egy olyan korábbi dokumentumra épül, amelyet tavaly szeptemberben tettünk közzé az adatok hordozhatóságáról, és azt tervezzük, hogy a következő hónapokban hasonló, a választásokról és a magánéletről szóló cikkeket is közzéteszünk.
( onBRANDS )